„Pierre Curie” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bőv. |
bőv. |
||
22. sor:
<!-- Pályafutása -->
| szakterület = Fizika
| kutatási terület = [[Magfizika]] - korpuszkuláris sugárzások, [[radioaktivitás]], a [[polónium]] és [[rádium]] felfedezése, piezoelektromosság, [[mágneses szuszceptibilitás]]
| tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
| mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
37. sor:
| jelentős tervfeladatai =
| tudományos publikációk száma =
| szakmai kitüntetések =
* [[Nobel-díj]] [[1903]]<br /><small>Henri Becquerellel és feleségével, Marie Curie-vel megosztva</small> | akadémiai tagság =
| hatással volt =
52 ⟶ 53 sor:
A fiatal Pierre nehezen tűrte az iskolai fegyelmet, ezért eleinte édesapja oktatta, majd magántanárt fogadott mellé. Az érettségit 16 évesen tette le, majd bátyját követve fizikusnak tanult a [[Sorbonne]]-on. Még húsz éves sem volt, amikor az egyetem fizika laboratóriumának asszisztense lett; itt érte el első tudományos felfedezéseit.
Az egyetem elvégzése után sokáig a párizsi [[L'École de Physique et Chimie]] tanára volt; kutatásaihoz az intézmény szegényes fizika laboratóriumát használta. 1895 nyarán feleségül vette [[Marie Curie|Marie Sklodowska]] varsói diáklányt. Ettől kezdve közösen dolgoztak; Curie azt ajánlotta feleségének, hogy doktori disszertációját a frissen felfedezett [[radioaktivitás|Becquerel-féle sugárzás]]ról írja.
Miután feleségével (és [[Becquerel]]lel) közösen megkapta a [[Nobel-díj]]at, kinevezték a [[Sorbonne]] tanszékvezetőjévé, de a Francia Akadémia csak 1905-ben választotta tagjai közé. A [[Francia Köztársaság Becsületrendje|Becsületrend]]et visszautasította. A [[rádium]] előállítását és gyógyászati alkalmazását feleségével nem voltak hajlandóak szabadalmaztatni, amivel nagy bevételtől estek el.
Utcai balesetben hunyt el; egy lovaskocsi gázolta halálra.
60 ⟶ 63 sor:
1880-ban [[Jacques Curie|bátyjával]] fölfedezte a [[piezoelektromosság]]ot.
A [[L'École de Physique et Chimie]]-ben eleinte korábbi munkáját folytatva a kristályok fizikáját tanulmányozta, majd érdeklődése mind inkább a mágnesesség, a mágneses anyagok tulajdonságainak vizsgálata felé fordult. Megállapította, hogy a [[paramágneses anyagok]] [[mágneses szuszceptibilitása]] hogyan függ a hőmérséklettől — ez a róla elnevezett [[Curie-törvény]]. Vizsgálta a [[ferromágneses anyagok]] mágnesezését és azt, hogyan változik ezek [[mágneses momentum]]a a hőmérséklettel. Felismerte, hogy a ferromágneses rend az adott anyagra jellemző hőmérsékleten — ez a róla elnevezett [[Curie-pont]] — felbomlik, és a ferromágneses anyag paramágnesessé alakul. Az általa megfogalmazott tapasztalati törvények elméletét honfitársa, [[Pierre Weiss]] alkotta meg. A mágnesességről szerzett ismereteit — kora kísérleti fizikájának csúcsteljesítményeit — doktori értekezésében foglalta össze.
Elméleti általánosításokkal eljutott a modern fizika egyik sarkkövének számító [[szimmetriaelv]]ek kimondásához. Külföldön ünnepelt eredményeit a francia tudományos közélet érdektelen közönnyel fogadta. Mivel Curie nem volt hajlandó megalázkodni, illetve elvtelen alkukba bonyolódni, rendkívüli anyagi nehézségek és méltatlanul mostoha körülmények között kellett dolgoznia feleségével.
1897-ben egy, a [[Sorbonne]] udvarán álló, világítatlan és fűtetlen deszkabódéban (aminek egyetlen felszerelése egy egykori boncasztal volt) kezdték tanulmányozni az urán radioaktivitását. Ennek eredményeként 1898-ban felfedezték a [[polónium]]ot, majd a [[rádium]]ot is.
A rádium élettani hatásainak megfigyelésével megteremtette a rádiumkezelés alapjait.
| |||