„Pierre Curie” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bőv. |
mennyi hőt termel a környezetétől teljesen elszigetelt rádium |
||
65. sor:
A [[L'École de Physique et Chimie]]-ben eleinte korábbi munkáját folytatva a kristályok fizikáját tanulmányozta, majd érdeklődése mind inkább a mágnesesség, a mágneses anyagok tulajdonságainak vizsgálata felé fordult. Megállapította, hogy a [[paramágneses anyagok]] [[mágneses szuszceptibilitása]] hogyan függ a hőmérséklettől — ez a róla elnevezett [[Curie-törvény]]. Vizsgálta a [[ferromágneses anyagok]] mágnesezését és azt, hogyan változik ezek [[mágneses momentum]]a a hőmérséklettel. Felismerte, hogy a ferromágneses rend az adott anyagra jellemző hőmérsékleten — ez a róla elnevezett [[Curie-pont]] — felbomlik, és a ferromágneses anyag paramágnesessé alakul. Az általa megfogalmazott tapasztalati törvények elméletét honfitársa, [[Pierre Weiss]] alkotta meg. A mágnesességről szerzett ismereteit — kora kísérleti fizikájának csúcsteljesítményeit — doktori értekezésében foglalta össze.
Elméleti általánosításokkal eljutott a modern fizika egyik sarkkövének számító [[szimmetriaelv]]
Külföldön ünnepelt eredményeit a francia tudományos közélet érdektelen közönnyel fogadta. Mivel Curie nem volt hajlandó megalázkodni, illetve elvtelen alkukba bonyolódni, rendkívüli anyagi nehézségek és méltatlanul mostoha körülmények között kellett dolgoznia feleségével. 1897-ben egy, a [[Sorbonne]] udvarán álló, világítatlan és fűtetlen deszkabódéban (aminek egyetlen felszerelése egy egykori boncasztal volt) kezdték tanulmányozni az urán radioaktivitását. Ennek eredményeként 1898-ban felfedezték a [[polónium]]ot, majd a [[rádium]]ot is.
73 ⟶ 75 sor:
A rádium élettani hatásainak megfigyelésével megteremtette a rádiumkezelés alapjait.
1903-ban asszisztensével, [[Albert Laborde]]-dal megmérte, mennyi hőt termel a környezetétől teljesen elszigetelt rádium. Kiderült, hogy 1 g tiszta rádiummal 1,3 g víz hőmérséklete 0-ról 100 °C-ra növelhető. Ez az eredmény nagy nyugtalanságot keltett, mivel úgy tűnt, hogy sérti az [[energiamegmaradás]] elvét. Különböző fantasztikus elképzelések után a radioaktivitás energiájának forrását [[Albert Einstein]] tisztázta.<ref>[[John Gribbin]]: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3; ISSN 1586-8419</ref>
== Művei ==
Összegyűjtött műveit 1908-ban adták ki.
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek}}
== Források ==
84 ⟶ 90 sor:
* [http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1903/pierre-curie.html A Nobelprize.org hivatalos oldalán]
* {{cite web |url= http://query.nytimes.com/gst/abstract.html?res=9402E4DC1438EF32A25753C2A9629C946797D6CF |title= Prof. Curie killed in a Paris street |accessdate= 2013-11-24 |publisher= [[The New York Times]]|date=1905-4-20}}
* [[Fehér György]]: Curie, Pierre. In: Vészits Ferencné (szerk.): A Nobel-díjasok kislexikona. Gondolat, Budapest, 1974. pp. 139–141.
{{FizikaiNobelDíj1901-1925}}
| |||