„Vegetarianizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel) |
||
17. sor:
További említések az ókori [[India|Indiából]], Egyiptomból és az [[Ókori Görögország|ókori görög civilizációkból]] származnak. Az ó-egyiptomi papok, a perzsa Zarathustra hívei, a buddhizmus, később a zen-buddhizmus követői mind vegetáriánusok voltak. A híres ókori görög filozófusok, orvosok: [[Platón]], [[Szókratész]], [[Püthagorasz]], [[Epikurosz]], [[Hippokratész]] szintén vegetáriánusok voltak és tanítványaikat is következetesen vegetáriánus étrendre szoktatták, mivel felismerték annak az az emberi szervezetre tett hatását. Platón az ideális államról írt könyvében kitér a polgárok táplálkozására is, amelyben csak növényi eredetű étel kerül az asztalukra. A táplálkozási gyakorlat mindkét előfordulása szorosan kötődött az állatok irányában felvállalt [[erőszakmentesség]]hez (melyet Indiában [[ahimsza]] néven ismernek), fő pártfogói pedig a [[vallás]]i csoportok, illetve [[Filozófia|filozófusok]] voltak.
A vegetarianizmus európai gyakorlásával kapcsolatban a legkorábbi megbízható bizonyítékok az időszámítás előtti 6. századból származnak. A Görögországban
Az ókori vegetáriánusok közül sokan úgy tartották, hogy a húsfogyasztás gátolja őket aszketikus és filozófiai fejlődésükben.<ref name="Johannes Haussleiter 1935">Johannes Haussleiter: ''Der Vegetarismus in der Antike'', Berlin 1935, S. 198–342; Urs Dierauer: ''Vegetarismus und Tierschonung in der griechisch-römischen Antike''. In: M. Linnemann/C. Schorcht (Hrsg.): ''Vegetarismus'', Erlangen 2001, S. 20–49, 55, 56.</ref> Legtöbbjük a magatartására etikai magyarázattal szolgált, elutasította az állatok feláldozásának általánosan elterjedt gyakorlatát, és igyekezett előtérbe helyezni az ember és más állatfajok közös jellegzetességeit. Ezzel szemben ellenfeleik jellemzően az ember és állat közötti különbségeket igyekeztek kihangsúlyozni. A kérdés, hogy az ember tartozik-e bárminemű erkölcsi felelősséggel az állatok irányában, jelentős vita tárgyát képezte, és az akkori két oldal civódása nagy hasonlóságot mutat az [[Állati jogok egyetemes nyilatkozata|állati jogok]] támogatóinak és ellenzőinek modern kori vitáival.<ref name="Johannes Haussleiter 1935"/> A vegetarianizmus jellemzően kapcsolatban volt a [[lélekvándorlás]]ra vonatkozó vallásos meggyőződéssel.<ref>Urs Dierauer: ''Vegetarismus und Tierschonung in der griechisch-römischen Antike''. In: M. Linnemann/C. Schorcht (Hrsg.): ''Vegetarismus'', Erlangen 2001, S. 15–20.</ref>
|