„Edzná” változatai közötti eltérés

'''Edzná''' egy nagy jelentőségű maja régészeti lelőhely délkelet-[[Mexikó]]ban, [[Campeche]] államban. Az egykori város fénykorában, a késői klasszikus korban (600 és 900 között) mintegy 25&nbsp;000 embernek adhatott otthont. Nevének jelentése nem tisztázott, a legelterjedtebb magyarázat szerint „az [[itzák]] háza”, de vannak olyan elméletek is, amelyek szerint „a visszhang háza” vagy „az arckifejezések/gesztusok háza”<ref name="mund">{{hiv-web |url=http://mundomaya.travel/es/arqueologia/top-10/item/edzna.html |cím=Edzná |kiadó=Mundo Maya |nyelv=spanyol |elérés=2017-09-04}}</ref>

 

Edzná a mai [[Campeche]] állam északi részén, [[Campeche (község)|Campeche]] község területén található, egy őserdővel teljesen körbevett területen, amely közel síkság, de nem teljesen: a város egy sekély völgyben található, amelyet a csapadékos évszakban el szokott önteni a víz. Tőle északra halad el az itt nyugat–keleti irányúból délnyugat–északkeleti irányúvá váltó [[188-as főút (Mexikó)|188-as főút]], a turisták erről leágazva közelíthetik meg.

 

A várost i. e. 400 körül alapították, majd fénykorát i. sz. 600 és 900 között, a késői klasszikus korban élte. Az 1000-es év után enyhe hanyatlásnak indult, majd 1450 körül lakói teljesen elhagyták. A hely 1906-ban már ismert volt az újkor embere előtt, erről tanúskodik egy beszámoló, amelyet az akkori Campeche partido vezetője írt a kormányzónak, viszont Edzná néven csak 1927-ben ismertette a területet ''Nazario Quintana Bello'' műemlékfelügyelő. Az épületek legnagyobb szabású feltárását és helyreállítását 1970 és 1976 között végezte [[Román Piña Chan]] a Mexikói Nemzeti Embertani és Történelmi Intézet irányításával, majd 1994 és 1997 között ''Antonio Benavides'' is vezetett itt munkákat. Ez alkalommal a ''Quetzal-Edzná'' nevű táborból származó [[guatemala]]i menekültek közül kikerülő kőművesek és napszámosok is segítettek a feltárásban, valamint az Európai Unió is nyújtott támogatást.<ref name="mund"/>

 

A területen számos vallási, adminisztrációs és lakófunkciójú épület található, amelyeken megfigyelhető mind a [[Puuc]], mind a [[Petén megye|Petén]], mind a [[Chenes]] régió stílusa. Egyedülálló mérnöki teljesítménnyel épült ki a település vízelvezető rendszere: a bonyolult csatornahálózat a központból indul ki sugárirányban a közeli, külső földek irányába, ahol egy tavat is (falakkal körbevéve) víztározóvá alakítottak. Ezek a csatornák nem csak a város vízmentesítését oldották meg, hanem védelmi célokat is szolgáltak, valamint csónakkal is lehetett bennük közlekedni, ezt pedig a kereskedelem használta ki.<ref name="mund"/>