Főmenü megnyitása

Módosítások

egy bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
a
Alapító tag külön (kézi ellenőrzéssel)
 
== Magyar vonatkozások ==
A lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa. Ennélfogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar főrendihez, királyhoz ment feleségül. Itt élt [[Veszprém]] város névadója – [[Veszprém lengyel fejedelem|Bezprym]] herceg (986–1031) az első lengyel király, [[I. Boleszláv lengyel király|Vitéz Boleszláv]] magyar hercegnőtől, [[Árpád-házi Judit|Judit]]tól született fia, aki később Magyarországon bujkált, és csak apja halála után tért vissza Poznańba. A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, 1956-ban [[Antoniewicz Zdzisław]] újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (1984-ig) az egyesület díszelnöke volt, és fáradhatatlanul szervezett vasúti- és buszutakat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott testvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült, és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, [[Władysław Gomułka]] hatalomra kerülése után vált lehetővé. Az alapítótagokalapító tagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant [[1956-os Poznańi Forradalom]] harcaiban. Az 1956-os magyar Forradalom kitörésének hírére vért, élelmiszert, ruhát, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembeszálló hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a [[tátrai futárok]] vitték, akik 1939-1945 között a [[lengyel ellenállási mozgalom]] futárai voltak.
 
A Lengyel–Magyar baráti Társaság címe: ''Towarzystwo Przyjaźni Polsko – Węgierskiej im. F. Lista,''
148 742

szerkesztés