Az emigráció idején ott folytatta, ahol abbahagyta, a magyar emigráció életének egyik fontos szervezője lett. A szökés után nem sokkal [[Salzburg]]ban találkozott Barankovics Istvánnal, egy ideig titkáraként tevékenykedett. Megismerkedett [[Közi Horváth József]]en keresztül a [[Magyar Keresztény Népmozgalom]]mal is. 1950-ben aztán [[Németország]]ba költözött – hazaköltözéséig [[Bajorország]]ban élt –, hogy felvehesse a kapcsolatot a [[Bajor Keresztényszociális Unió]]val, a CSU-val. 1951-től 1986-ig szerkesztője lett Zoltán Károly néven a [[Szabad Európa Rádió]]nak (mezőgazdasági, politikai és vallási műsorokat egyaránt készített). Részt vett a Magyar Mezőgazdasági Szövetség szervezésében, és szintén szerkesztője volt annak lapjának, a „Föld és Népe” újságnak. AlapítótagjaAlapító tagja lett a [[Magyar Nemzeti Bizottmány]]nak, ahonnan 1956 után azonban kilépett tiltakozása jeléül.<ref>A magyar emigráció szervezeteiről többet olvashat: {{cite web|author=Baráth Magdolna |title=Támogatni vagy bomlasztani? |url=http://www.betekinto.hu/2011_3_barath |accessdate=2015-01-13 |publisher=betekinto.hu}}</ref> 1950-től részt vett a Magyar Katolikus Diákszövetség, 1958-tól a Magyar Katolikus Egyetemi, majd Értelmiségi Mozgalom (KMÉM-Pax Romana) szervezésében, és az [[Európai Kereszténydemokrata Unió]], az EUCD kongresszusain. 1951 és '60 között a Magyar Keresztény Népmozgalom titkára, 1958-ban pedig egyik alapítója lett a [[Magyar Kereszténydemokrata Unió]]nak. Ebben az időszakban kapcsolódott bele a [[Békés Gellért]] [[Róma|Rómában]] élő [[bencések|bencés]] szerzetes által szerkesztett [[Katholikus szemle|Katolikus Szemle]] szerkesztésébe (a munkát 1990 után sem hagyta abba, 1992 és 1997 között a folyóirat főmunkatársa lett). 1969-től egy másik újságban is szerkesztést vállalt, munkatársa lett a nyugat-európai magyar katolikusok havilapjának, az „Életünk”-nek. 1960-ban úgy döntött, hogy inkább kulturális és mozgalmi szinten segíti a magyar emigráció szervezését, és a kelet-közép-európai fordulatig felhagyott a politizálással. 1985-ben a szintén emigráns [[Vida István (EMSZO)|Vida István]]nal, aki hajdan az [[EMSZO]] főtitkára volt, a katolikus mozgalmak, a [[KALOT Katolikus Népfőiskolai Mozgalom|KALOT]] és az [[EMSZO]] megalakulásának 50. évfordulójára a Félbemaradt Reformkor címmel kötet szerkesztésébe kezdett. Nem sejtette, hogy a készülő kötet végül a megváltozott politikai környezetnek köszönhetően az újjáalakuló [[Kereszténydemokrata Néppárt]] választási kampányában jelenik majd meg [[Magyarország]]on.<ref>{{cite web|author=Lukácsi Katalin |title=Negyedszázados évfordulóját ünnepli a Kereszténydemokrata Néppárt |url=http://barankovics.hu/cikk/idoszeru/negyedszazados-evfordulojat-unnepli-a-keresztenydemokrata-neppart |accessdate=2015-01-13 |publisher=barankovics.hu}}</ref>
