„Ugarit” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A világörökségi javaslati listán szereplő helyszínek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel) |
||
38. sor:
Ugarit régészeti lelőhelyén öt nagy megtelepedési fázist lehet elkülöníteni.
A halom legkorábbi településrétege az Vc, amely az [[i. e. 7. évezred]]re datálható, és az itt feltárt eszközkultúra [[újkőkorszak|neolit]] jellegű. Az Vb, majd az Va rétegek az [[i. e. 6. évezred]] elejéig tartanak.
A IV. periódus a korai és középső kőrézkor. Körülbelül három évszázadnyi lakatlan periódus után, [[i. e. 6. évezred|i. e. 5500]] körül kezdődik, és i. e. 4000-ig tart. A [[Halaf-kultúra|Halaf-]] és [[Haszúna-kultúra]] körébe tartozó leletek megjelenése bizonyítja, hogy bár kis méretű település, mégis már ebben az időben kereskedelmi központ volt a [[Mezopotámia]] és [[Ókori Egyiptom|Egyiptom]] közti egyik karavánút mentén. A falut már fal vette körül, igaz, nem épített kerítés, hanem földsánc.
46. sor:
Az [[i. e. 3. évezred]] második felében jelentős népességcsere mehetett végbe, bár a régészet ma már nem tartja egyértelműnek, hogy a kultúra változása egyúttal az etnikum változását is jelentené. Mindenesetre az elnéptelenedést követően a „nyakperecesek népe” tűnik fel i. e. 3000 körül. Velük kezdődik a II. periódus. Nem sokkal később a szíriai térségben is feltűntek az [[amoriták]], azaz a „nyugati sémik”, akik Mezopotámiában is átalakították az eszközkultúrát, a nyelvet, a művészeteket és az államközi politikai életet, megbuktatva mind az [[Akkád Birodalom]] maradványait, mind az új reneszánszát élő [[Sumerek|sumer]] államiságot, a [[III. uri dinasztia]] hatalmát.
Az [[i. e. 2. évezred]]ben a szíriai térségben, illetve a vele határos [[Anatólia|Anatóliában]] újabb erős államok alakultak. [[Kilikia|Kizzuvatna]] és [[Jamhad]], majd a [[Hettita Birodalom]] lett Ugarit szomszédja. A [[hettiták]] mindig is expanzív politikát folytattak és [[Szíria]] elsődleges célpontjuk volt. A hettiták részéről azonban Ugarit felé útban volt Jamhad, majd az
[[Kép:Ugarit ras shamra.jpg|thumb|right|250px|Az ugariti királyi palota bejárata]]
[[Kép:Boar rhyton Louvre AO18521.jpg|thumb|right|250px|[[Mükéné]]i import kerámia Ugaritból]]
Az [[Ugarit uralkodóinak listája|ugariti uralkodók névsora]] az [[i. e. 14. század]]ban keletkezett, és több mint négy évszázadra megy vissza. Ma már a legtöbbjükkel kapcsolatban tárgyi emlékek is rendelkezésre állnak, amelyek általában megerősítik a lista tartalmát, sőt tudunk több olyan uralkodóról, akik nem is szerepelnek a listában. A [[Minószi civilizáció|minószi]]–[[szíria]]i kereskedelem legfontosabb központja
A kereskedelem egyre kiterjedtebbé vált, már nem csak Egyiptom és Mezopotámia között közvetített – sőt a sivatagon keresztül haladó rövidebb szárazföldi utak miatt ez már másodlagossá lett –, hanem az Anatólia belsejébe, [[Hattuszasz]] és [[Tarhuntasszasz]] felé irányuló, az [[Égei-tenger|Égeikummal]] kapcsolatos kereskedelmet is bonyolította. Kereskedelmi flottája a térség legnagyobbja, a város népességszáma és területe is növekedett. Ebben a korban jelentős [[mükéné]]i [[Görögök|görög]] kolónia is létesült. A ciprusi réz (önmagában fogalom: a ''kuprum'' szó „ciprusit” jelent) forgalma, a fakereskedelem, a Hattiba irányuló gabonaközvetítés, só, bor és illatszerek szállítása jellemzi a kort.
Az újhettita hódítások során az inaktív Egyiptom helyett a hettiták vették át a vezető szerepet. [[II. Níkmaddu]] jelentősen profitált [[Mukis]] hettita megszállásából is. Fia, [[II. Arhalba]] mégis szabadulni akart a hettita befolyás alól, de lázadását [[II. Murszilisz hettita király|II. Murszilisz]] gyorsan leverte. [[VI. Níkmepa]] uralkodásától Hatti garantálta Ugarit határait, és kiterjedt szövetségi rendszer jött létre [[Amurrú (királyság)|Amurrú]] közreműködésével.
|