„Ugarit” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel)
38. sor:
Ugarit régészeti lelőhelyén öt nagy megtelepedési fázist lehet elkülöníteni.
 
A halom legkorábbi településrétege az Vc, amely az [[i. e. 7. évezred]]re datálható, és az itt feltárt eszközkultúra [[újkőkorszak|neolit]] jellegű. Az Vb, majd az Va rétegek az [[i. e. 6. évezred]] elejéig tartanak. EzidőbenEz időben kicsiny falu, de már az Vb rétegben megjelenik a kőépítkezés.
 
A IV. periódus a korai és középső kőrézkor. Körülbelül három évszázadnyi lakatlan periódus után, [[i. e. 6. évezred|i. e. 5500]] körül kezdődik, és i. e. 4000-ig tart. A [[Halaf-kultúra|Halaf-]] és [[Haszúna-kultúra]] körébe tartozó leletek megjelenése bizonyítja, hogy bár kis méretű település, mégis már ebben az időben kereskedelmi központ volt a [[Mezopotámia]] és [[Ókori Egyiptom|Egyiptom]] közti egyik karavánút mentén. A falut már fal vette körül, igaz, nem épített kerítés, hanem földsánc.
46. sor:
Az [[i. e. 3. évezred]] második felében jelentős népességcsere mehetett végbe, bár a régészet ma már nem tartja egyértelműnek, hogy a kultúra változása egyúttal az etnikum változását is jelentené. Mindenesetre az elnéptelenedést követően a „nyakperecesek népe” tűnik fel i. e. 3000 körül. Velük kezdődik a II. periódus. Nem sokkal később a szíriai térségben is feltűntek az [[amoriták]], azaz a „nyugati sémik”, akik Mezopotámiában is átalakították az eszközkultúrát, a nyelvet, a művészeteket és az államközi politikai életet, megbuktatva mind az [[Akkád Birodalom]] maradványait, mind az új reneszánszát élő [[Sumerek|sumer]] államiságot, a [[III. uri dinasztia]] hatalmát.
 
Az [[i. e. 2. évezred]]ben a szíriai térségben, illetve a vele határos [[Anatólia|Anatóliában]] újabb erős államok alakultak. [[Kilikia|Kizzuvatna]] és [[Jamhad]], majd a [[Hettita Birodalom]] lett Ugarit szomszédja. A [[hettiták]] mindig is expanzív politikát folytattak és [[Szíria]] elsődleges célpontjuk volt. A hettiták részéről azonban Ugarit felé útban volt Jamhad, majd az ezidőtájtez idő tájt alakuló [[Mitanni]]. [[I. Hattuszilisz hettita király|I. Hattuszilisz]] [[Alalah|Alahtum]] ostroma alkalmával esett el, [[I. Murszilisz hettita király|I. Murszilisz]] pedig Mezopotámiában az amorita [[Óbabiloni Birodalom]] történetére tett pontot. A óhettita kort összeomlás követte, ekkor a hódító szerepet a [[hurrik]] vették át. A rendszeresen bekövetkező északi és keleti támadások [[Ókori Egyiptom|egyiptomi]] szövetségkötésre kényszerítették az ugariti uralkodókat. Ebben a periódusban az egyiptomi hatás volt erős a városban. Az eddig ismert első egyiptomi származású lelet egy [[I. Szenuszert]] korából való gyöngy. Ettől kezdve a középbirodalmi fáraók [[sztélé]]i és szobrai jelennek meg. [[Zimri-Lim]] levéltára is említi Ugaritot, és már [[Minószi civilizáció|minószi]] áru is megjelenik. Az ugariti fellegvár [[Baál]]-temploma is ekkortájt épült.
[[Kép:Ugarit ras shamra.jpg|thumb|right|250px|Az ugariti királyi palota bejárata]]
[[Kép:Boar rhyton Louvre AO18521.jpg|thumb|right|250px|[[Mükéné]]i import kerámia Ugaritból]]
Az [[Ugarit uralkodóinak listája|ugariti uralkodók névsora]] az [[i. e. 14. század]]ban keletkezett, és több mint négy évszázadra megy vissza. Ma már a legtöbbjükkel kapcsolatban tárgyi emlékek is rendelkezésre állnak, amelyek általában megerősítik a lista tartalmát, sőt tudunk több olyan uralkodóról, akik nem is szerepelnek a listában. A [[Minószi civilizáció|minószi]]–[[szíria]]i kereskedelem legfontosabb központja ezidőbenez időben Ugarit volt. A királyság az [[i. e. 15. század|i. e. 15]]–[[i. e. 14. század|14. században]] élte fénykorát, bár az [[Amarna-levelek]] alapján Egyiptom vazallusa volt.
 
A kereskedelem egyre kiterjedtebbé vált, már nem csak Egyiptom és Mezopotámia között közvetített – sőt a sivatagon keresztül haladó rövidebb szárazföldi utak miatt ez már másodlagossá lett –, hanem az Anatólia belsejébe, [[Hattuszasz]] és [[Tarhuntasszasz]] felé irányuló, az [[Égei-tenger|Égeikummal]] kapcsolatos kereskedelmet is bonyolította. Kereskedelmi flottája a térség legnagyobbja, a város népességszáma és területe is növekedett. Ebben a korban jelentős [[mükéné]]i [[Görögök|görög]] kolónia is létesült. A ciprusi réz (önmagában fogalom: a ''kuprum'' szó „ciprusit” jelent) forgalma, a fakereskedelem, a Hattiba irányuló gabonaközvetítés, só, bor és illatszerek szállítása jellemzi a kort. EzidőbenEz időben a tengerhajózás nagyot fejlődött, és bár a nyíltvízi tengerészet kora még nem jött el, de a partmenti lavírozás korszaka elérkezett, és ekkor épült Ugarit nagy kikötője is.
 
Az újhettita hódítások során az inaktív Egyiptom helyett a hettiták vették át a vezető szerepet. [[II. Níkmaddu]] jelentősen profitált [[Mukis]] hettita megszállásából is. Fia, [[II. Arhalba]] mégis szabadulni akart a hettita befolyás alól, de lázadását [[II. Murszilisz hettita király|II. Murszilisz]] gyorsan leverte. [[VI. Níkmepa]] uralkodásától Hatti garantálta Ugarit határait, és kiterjedt szövetségi rendszer jött létre [[Amurrú (királyság)|Amurrú]] közreműködésével.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ugarit