Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Lujza hercegnőt több rokoni szál fűzte a dán [[Oldenburg-ház|Oldenburg királyi házhoz]]. Anyja révén [[VIII. Keresztély dán király]] (1786–1848) unokahúga, [[VII. Frigyes dán király|VII. Frigyes király]] (1808–1863) unokanővére, [[V. Frigyes dán király]] dédunokája volt. Amikor [[1863]]-ban a gyermektelen [[VII. Frigyes dán király|VII. Frigyes király]] elhunytával az Oldenburg-ház főága megszakadt, Lujza hercegnő férfi házastársa már pusztán feleségének az Oldenburg-házból való közvetlen származása révén levezethette saját trónöröklési igényét ''(de iure uxoris).''
 
Keresztély herceg saját ősei is az Oldenburg királyi házból származtak, de az ő felmenői sokkal régebben ágaztak ki a család főágából. Ahhoz, hogy elismerjék a gyermektelen [[VII. Frigyes dán király|VII. Frigyes király]] örökösének, arra volt szükség, hogy saját (távoli) trónöröklési igényét egyesítse a felesége, Lujza hercegnő révén megkapott''(de iure uxoris)'' reá szállt öröklési jogcímmel. A férj és feleség egyesített igényét elfogadva Keresztély herceget már [[1853]]-ban kijelölték VII. Frigyes király trónjának várományosává. Frigyes király 1863. november 15-én a Glücksburg kastélyban időzve elhunyt, trónjára Lujza hercegnő férje lépett, '''IX. Keresztély''' néven.
 
Lujza királyné és férje, IX. Keresztély király megalapították a jelenleg (2017) is regnáló dán királyi dinasztiát, a Glücksburg-házat. Gyermekeik több jelentős európai uralkodóház tagjaival kötötték házasságot. Az első ilyen fontos esemény 1863-ban [[Dániai Alexandra brit királyné|Alexandra hercegnő]] házassága volt a brit trónörökössel, a későbbi VII. Eduárd brit királlyal. A házasság Dániát a korabeli európai politika erőtér középpontjába állította. Többi gyermekük házassága más európai trónörökösökkel és uralkodókkal Lujza királynét és Keresztély királyt ''„Európa anyósává és apósává”'' avatták.