„Erdélyi fejedelmi tanács” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla a-k megszüntetése, egyéb apróság AWB
aNincs szerkesztési összefoglaló
9. sor:
 
== Összetétele ==
Kezdetben a fejedelem joga volt kijelölni a fejedelmi tanács tagjait.{{refhely|ErdTört 1986|: I. 512. o.}} Az 1542. márciusi törvény, amely még [[Fráter György]] helytartó tanácsára vonatkozott, megszabta a tanács összetételét: egy-egy fő minden erdélyi megyéből, hét főt a [[Királyföld#A székek|szász székekből]] (a [[nagyszeben]]i, [[brassó]]i, [[segesvár]]i és [[beszterce]]i királybírót, illetve a [[erdélyi szászok|szászok]] által választott további három személyt), hét főt a [[székelyek]] állíthattak, egy fő pedig a gyulafehérvári káptalant képviselte.{{refhely|Trócsányi 1980|: 21. o.}} [[Brandenburgi Katalin]] esetében külön feltétel volt, hogy a tanácsba nem nevezhet ki külföldieket, csak a gubernator és a tanács beleegyezésével.{{refhely|Trócsányi 1980|: 20. o.}} [[Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem|Rhédey Ferenc]] uralkodásától kezdve a fejedelmi tanács tagjait nem a fejedelem nevezte ki, hanem az [[erdélyi országgyűlés|országgyűlés]] választotta őket.{{refhely|Trócsányi 1980|: 21. o.}}
 
A tanácsban egyaránt helyet kaptak a régi arisztokrácia tagjai, a hivatali vagy katonai vagy egyházi pályán újonnan felemelkedettek, illetve kisebb mértékben ezek leszármazottai. A [[erdélyi szász univerzitás|szász univerzitást]] képviselői a kezdeti időszakot követően ritkán kerültek be a tanácsba, az egyházak képviselői pedig – leszámítva az 1542-es helytartói tanácsot, egyetlen esetben sem. {{refhely|Trócsányi 1980|: 37–39. o.}} Az országos tisztségviselők (kancellár, főgenerális, kincstartó, az országgyűlés elnöke, a fejedelmi tábla elnöke) számos esetben bekerültek a fejedelmi tanácsba, de erre nézve nem volt semmiféle szabály.{{refhely|Trócsányi 1980|: 40. o.}}