„Puchner Antal Szaniszló” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
aNincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
 
== Életpályája ==
[[Pozsony]]ban végezett jogi tanulmányok után állt katonai szolgálatba. 1799 és 1801 között hadnagyként a nemesi testőrség tagja volt. Egy könnyűlovas ezred főhadnagyaként részt vett a [[napóleoni háborúk]]ban. Azután a [[Itália|Itáliában]] szolgált, 1824-től ezredesi, 1832-től vezérőrnagyi rangba léptették elő. 1834 és 1840 között ő volt a [[Pápai állam]]ot megszálló osztrák csapatok parancsnoka. 1840-től altábornagyként a bécsi [[Udvari Haditanács]]nál szolgált, majd 1846-ban erdélyi főhadparancsnokká nevezték ki. E minőségében [[1848]]. [[május 29.|május 29-én]] ő nyitotta meg az utolsó [[erdélyi országgyűléstországgyűlés]]t, amely kimondta a Magyarországgal való uniót.
 
A Batthyány-kormány megalakulása után az erdélyi főhadparancsnokságot is a magyar hadügyminiszter alá rendelték, Puchner azonban magyar származása ellenére nem volt sem az unió, sem az alkotmány híve. A magyar minisztérium utasításait rendre figyelmen kívül hagyta és [[Theodor Baillet von Latour|Latour]] bécsi hadügyminiszter – többnyire titkos csatornákon eljuttatott – utasításait követte. Az 1848. október 3-ai uralkodói manifesztum következményeként [[október 18.|október 18-án]] nyíltan megtagadta az engedelmességet a magyar országgyűlésnek és ostromállapotot hirdetett ki. [[Nagyszeben]]i főhadiszállásáról irányította az erdélyi hadműveleteket, melyek következtében december közepéig – [[Háromszék]] kivételével – egész Erdély a császáriak kezére jutott.