„Hertelendy Gábor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
==A franciák és Napóleon ellen==
 
Hírnévre a [[napóleoni háborúk]] során emelkedett. 1793-ban Offenbach és Esslingen elleni előnyomulásban kiemelkedő tettet hajtott végre. Majd Elsasban való visszavonuláskor megsebesült. Ezekért 1794. január 15-én őrnaggyá léptették elő. Felgyógyulása után [[RieseKarl tábornokFreiherr von Riese]] tábornok dandárjánál az előőrsök vezetésével bízták meg. Tapasztalatainak, rátermettségének köszönhető, hogy a Maas folyón, majd május 29-én Boiselleből Dinanton keresztül történő visszavonulás szinte sértetlenül sikerült. Ezek jutalmául 1797-ben alezredessé léptették elő. A [[cassanói csata]] 1799. április 27-én a [[Katonai Mária Terézia-rend|Mária Terézia Rend]] kis ezüst keresztjét jelentette neki 1801-ben. A cassanói csatában az [[Ott Péter Károly|Ott]] és a Zopf osztályok a hadsereg jobbszárnyát képezték, és Moreau francia tábornok támadásait már alig bírták, már bomlás előtt álltak. Vaprió a franciák kezére került, és a császári jobbszárny a megsemmisülés előtt állt, amikor Hertelendy Gábor az osztálya élén az ingadozó jobbszárny oldalán termett. Egymás után követő rohamokkal támadta a francia balszárny közepét, amely során néhány osztályt, majd az egész ezredet parancsnoksága, vezénylete alá vonta. Az eseményeket megfordította, és a vesztes ütközetből fényes győzelem lett. Az ütközet során visszafoglalták az elvesztett területet, úgy hogy az ellenség főhadiszállását is elfoglalták. Majd hasonlóan harcolt Trebiónál, Novinál, ahol megsebesült. Érdemei elismerése képen 1800. augusztus 24-én kinevezték ezredesnek. Ezrede az újonnan szervezett és alapított [[12. Nádor huszárezred]], amely jász-kun és hajdú huszárokból lett toborozva. A jász, kun, hajdú huszárok nagyon különleges hírnévnek örvendtek, amelyre Hertelendy Gábor egész élete során büszke volt. Az ezred huszárjai és parancsnokuk között a bizalom és a szeretet nagyon egyedi és kölcsönös volt. A [[harmadik koalíciós háború]]ban [[Victor Louis Meriadec Prinz de Rohan-Guémenée|Rohan]] tábornok dandárjába lett beosztva. Az ezrede, [[Karl Mack von Leiberich]] vesztes ütközetei, bizonytalankodásai miatt beszorult, a rosszul védhető [[Ulm]] várába. A franciák [[Joachim Murat]] vezetésével bekerítik, majd körbezárják a ''császári hadsereget''. A tudás és létszámfölényben lévő francia hadsereg ellen semmi esélyük sem volt. 1805. október 17-én Mack von Leiberich, 23 000 emberével, szégyenteljes feltételekkel megadta magát. A jelen lévő [[V. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd főherceg, trónörökös]] a különös eseményekre való tekintettel 1805. október 15-én zártkörű tanácskozáson bizalmasai tanácsait, elképzeléseit követelte. Majd 1805. október 16-án hajnal előtt, a 12. Nádor huszárezred élén Hertelendy Gábor huszárezredessel, áttörte a franciák záróvonalát. Az élen haladó Hertelendy Gábor megerősített négy századdal, kerülő úton a csehországi [[Egeg]] városa irányába indult. A többi század a huszárcselt hajtotta végre. A csehországi irányban lovagló, és szinte pihenés nélkül menekülő századokat nem érte támadás útközben, pedig köztük lovagolt közhuszár ruhában I. Ferdinánd trónörökös.
 
==Austerlitz után==