Főmenü megnyitása

Módosítások

14 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
a
→‎Története: link egyértelműsítés AWB
[[1241]]-ben talán az első elpusztított település volt. A [[Tatárjárás|tatárok]] állítólag előbb cselből megfutamodtak a felfegyverzett radnaiak elől, majd rátörtek az ünneplő városra. A [[Friesach]]-i évkönyvek szerint négyezer lakosát megölték, négyszáz férfit magukkal hurcoltak, sokan pedig a föld alatti járatokba bevezetett Izvor forrás vizébe fúltak. Az életben maradt radnai szászok a tatárokhoz szegődtek és a Maros mentén Gyulafehérvár felé törve, a tatárokkal együtt harcoltak a székelyek ellen. A tatárjárás után a mai [[Dombhát (Beszterce-Naszód megye)|Dombhát]] határában épült Radna vára, amelyet [[1268]]-ban és [[1409]]-ben említenek. Ideiglenesen visszanyerte korábbi jelentőségét. Itt szerkesztették 1268-ban az első, városi önkormányzat által kibocsátott oklevelet Erdélyben.<ref>Jakó Zsigmond (szerk.): ''Erdélyi okmánytár.'' 1. Bp., 1997, 9. o.</ref> [[1270]] körül szedték pontokba saját jogszabályait. A [[14. század]]ban [[Körmöcbánya]] mögött fokozatosan háttérbe szorult és [[1378]] körül összeolvadt a vármegyei területtel.
 
[[1444]]-től említik a Radna-völgyi kerületet, ennek központja azonban Radna vára volt. Radna [[1440]]-ben a többi környékbeli faluhoz hasonló [[jobbágy]]falu. [[1469]] körül új [[Erdélyi szászok|szász]] telepesek költöztek be és hozzáláttak a környező hegyek [[arany]]érckészletének kitermeléséhez. [[1475]]-ben [[oppidum]], ismét saját bírákkal és esküdtekkel. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] ekkor [[Beszterce vidéke|Beszterce vidékéhez]] csatolta, ami annyit jelentett, hogy [[Beszterce (település)|Besztercével]] közösen fizette az adókat és kikerült a királyi tisztviselők hatósága alól. Később ismét felhagytak a bányászattal, amit a [[16. század]] elején gazdag besztercei polgárok és vármegyei nemesek indítottak újra.
 
[[1514]]-ben bányászai csatlakoztak a [[Dózsa György-féle parasztfelkelés|parasztokhoz]] és feldúlták a [[Drágffy család|Drágfiak]] udvarházát. [[1527]]-ben esküdtpolgárai között szászokat, magyarokat és románokat is találunk. [[1538]] és [[1551]] között a Radna-völggyel együtt a [[Moldvai fejedelmek listája|moldvai vajdák]] birtoka volt. Jó kapcsolatokat ápolt a [[moldva]]i városokkal ([[Moldvahosszúmező|Hosszúmező]], [[Moldvabánya]]) – [[1632]]-ben a közhangulatra hivatkozva megtagadta a hadbavonulást Moldva ellen. A [[17. század]] első felében sok szász család költözött át a pusztítások miatt lecsökkent népességű Besztercére, emiatt a szászok szerepe a városban lecsökkent. A 17. században már nem választottak szász bírót, a templomban pedig együtt prédikált a magyar és a szász lelkész.
18 978

szerkesztés