Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Az elnevezésnek az eredetét a nyelvészek egy része - későbbi előfordulások elemzése alapján - a német ''Hochstadt'' (jelentése ''felsőváros)'', avagy a ''Hofstadt'' (jelentése ''kertváros)'' szóból eredeztette, míg a nyelvészek másik része a szó eredetét az ugyancsak német ''Vorstadt'' (jelentése ''előváros)'' köznévből vezette le.<ref>{{opcit|név=Herepei J.|cím=Kolozsvár történeti helyrajza|oldal=268-269}}</ref><ref name="Levai">{{CitPer|szerző= Lévai Béla|cím=Hóstát |alcím= |periodika=Magyar Nyelvőr |év=1999 |szám=2|hónap= |nap= |oldal= 242-244|url=http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1232/123211.htm}}</ref>
 
Egyes magyarázatok szerint a hóstát szó a [[Bajorország|bajor]]–[[Osztrákok|osztrák]] eredetű ''Hofstadt''ból származik, amelynek jelentését a különböző szótárak és [[etimológia]]i vizsgálatok különbözőképpen magyarázzák. A ''hóstát'' jelenthet olyan telket, amelyen lakóház és major épült, de jelenthet külvárost, sőt végül udvarházat is. [[Szabó T. Attila]] értelmezésében az [[erdély]]i hóstátok a városból kivezető utak mentén alkalomszerűen keletkezett, várfalakon kívüli településrészek voltak, amelyek a város körül össze is épülhettek. A hóstát szó eredetét és jelentését egészen sajátosan magyarázza a [[beszterceBeszterce (település)|besztercei]]i német tájnyelvkutató, a [[Erdélyi szászok|szász]] tájszótár főszerkesztője, [[Fritz Hozträger]] egyik magyar nyelvű, Szabó T. Attilához intézett levelében: szerinte a hóstát nem lehet a német Hochstadt származéka, mert a külvárosok nem fent (németül ''hoch)'' fekszenek. Ugyancsak ő utal rá, hogy a szászoknál a ''hofstat'' a régi szász falvak beosztását jelöli, azaz a ''hofstellét'', ami olyan rész, amely minden falusinak kiosztódott.<ref name=Levai />
 
A ''Hochstadt''ból való származásra is vannak bizonyítékok. Például [[Debrecen]]ben ''felsőváros'' jelentésben is használták. Feltehetően a bajor ''Hofstadt'' (udvarhely, előváros) szó félreértelmezése (Hochstadt) következtében kapta a hóstát szó a „felsőváros”, ’a legmagasabban fekvő városrész’ jelentést, és terjedt el később az ennek megfelelő szóhasználat. [[É. Kiss Sándor]], [[Nemes Lajos (helytörténész)|Nemes Lajos]] és [[Sebestyén Árpád]] is ezt fejtegetik tanulmányaikban.<ref name=Levai />
10 364

szerkesztés