Főmenü megnyitása

Módosítások

mégegy könyv forrásként
A [[brassó]]i '''Főtér''' ({{ny-ro|Piața Sfatului}}, {{ny-de|Marktplatz}}) a városerőd központja és fontos turisztikai látványossága, a város legismertebb és leglátogatottabb helye,<ref>{{cite news |first=Liliana |last=Jighira |title=Piața Sfatului, loc de relaxare... în picioare |url=http://www.mytex.ro/stiri/546-expres/552188-brasov-piata-sfatului-loc-de-relaxare-in-picioare.html |publisher=Transilvania Expres |date=20170613 |accessdate=20170618}}</ref> emellett Románia egyik legnépszerűbb látnivalója.<ref name=transindex>{{cite news |title=A Parlament Románia legnépszerűbb turisztikai látnivalója |url=http://eletmod.transindex.ro/?hir=22673 |publisher=Transindex |date=20170526 |accessdate=20170618}}</ref> Arculatát a [[Régi brassói városháza|régi városháza]] uralja, magát a teret öt kompakt házsor szegélyezi, melyeket az egykori hetivásárok jellemző termékeire utalva neveztek el: Búzasor, Virágsor, Gyümölcssor, Kádársor, Lensor. Napjainkban az épületekben éttermek, üzletek, szállodák, múzeumok működnek, a téren pedig különböző rendezvényeket tartanak. A 34-ből 30 épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében.<ref name=lmi>{{RO műemlékek|BV}}</ref>
 
A Balkán és a Nyugat találkozásánál fekvő Brassó már a középkortól kezdve fontos kereskedelmi központnak számított, és a Főtér közel hétszáz éven keresztül a város fő vásártere volt, ahol a heti- és éves vásárokat tartották. A [[14. század]] elején még a falakon kívül helyezkedett el, majd miután a városerőd északkeleti irányban terjeszkedett, annak középpontjába került. A teret felvigyázó őrtorony mellé a szűcsök céhe kőgalériát épített; erre 1420 után a városi tanács egy új szintet emelt és városházaként (Tanácsház) kezdte használni.{{refhely|Roth|68–70. o.|azonos=R68}}
 
Jelenlegi mérete és formája a [[16. század]]ból származik; ekkor újították fel a teret szegélyező házakat, és ekkor építették a műhelyeknek és fedett piacnak helyet adó [[Hirscher-ház|Kereskedőház]]at is. Méretei ellenére a tér nem tudta befogadni a sok árust, így a környező utcákat is kinevezték vásártérnek. Magukban a házakban gazdag szász [[patricius]]családok laktak, a középkori német településekre jellemzően a klasszicista és barokk stílusú épületek homlokzatának földszintjén árkádok voltak. Az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvész]] a legtöbb épületet elpusztította; a ma látható házak java része a 18. és [[19. század]]ban épült, historizáló reneszánsz stílusban.{{refhely|Arne|47–49. o.|azonos=R47}}
 
A Főtéren volt Brassó legelső köztéri kőburkolata, legelső többemeletes háza; itt vezették be legelőször a közvilágítást, és egy időben vasút is közlekedett. A [[20. század]]ban a vásárok megszűntek, a teret leaszfaltozták, parkolóként és autóbusz-pályaudvarként használták, a régi városházában pedig múzeumot rendeztek be. A tér 1984az 1980-benas években nyerte el jelenlegi kinézetét; ekkor a lensori oldal kivételével gyalogos sétálózónává alakították át, a házakat kijavították és felújították, a régi városháza elé pedig szökőkutat építettek.{{refhely|Aldea|160–178. o.|azonos=A160}}
 
==Elnevezése==
Legelőször 1480-ban említik ''Mart'' (vásár) néven. 1520-as okmányokban a latin ''Forum'', ''forum circinum'', ''forum teatrum'' neveket használják. 1573-ban ''Ringh'' néven említik, 1590-ben ''March'', 1713-ban ''Platz'', a német nyelvben később a ''Marktplatz'' (vásártér) elnevezés honosodott meg. Magyar elnevezései ''Piactér'', ''Nagypiac'', ''Főtér'', 1907–1916 között ''Ferenc József-tér''. Román elnevezése 1920–1945 között ''Piața Libertății'' (Szabadság tér), 1945–1990 között ''Piața 23 August'' (augusztus 23-a a román átállás napja, a kommunizmus alatt nemzeti ünnep), jelenleg ''Piața Sfatului'' (Tanácstér).{{refhely|Pavalache|490. o.}} A ''Tanácstér'' elnevezés részben meghonosodott a magyar nyelvbenés német (''Rathausplatz'') nyelvekben is, és angol nyelvű útikalauzokban is ''Council Square''-ként tüntetik fel.<ref name=michelin>{{cite web |url=https://travelguide.michelin.com/europe/romania/brasov-county/brasov-kronstadtbrasso/council-square |title=Council Square |accessdate=20170320 |publisher=Michelin Travel Guide}}</ref>
 
==Története==
 
===A 16. és 17. században===
A tér a 16. században nyerte el jelenlegi kiterjedését és formáját;{{refhely|azonos=R47}} ugyanekkor nevezték el az oldalait a hetivásárok jellemző termékeire utalva. Az északkeleti volt a ''Búzasor'' (''Kornzeile, Târgul Grâului'', ahol jellemzően [[bolgárszeg]]i és hegyvidéki románok vásároltak gabonát a [[barcaság]]i szász földművesektől), a délkeleti a ''Virágsor'' (''Blumenzeile, Târgul Florilor'') és a ''Gyümölcssor'' (''Obstzeile, Târgul Poamelor''), a délnyugati a ''Kádársor'' (''Böttcherzeile, Șirul Botelor''), az északnyugati pedig a ''Lensor'' (''Flachzeile, Șirul Inului''). Méretei ellenére a tér nem tudta befogadni a sok árust, így a környező utcákat is kinevezték vásártérnek: a jelenlegi [[Lópiac (Brassó)|George Barițiu utca]] volt a ''Lópiac'' (''Rossmarkt, Târgul Cailor''), az [[Apollonia Hirscher utca]] volt a ''Halpiac'' (''Fischmarkt, Târgul Peștelui'', ez később az [[Rózsapiac|Enescu tér]] területére költözött), a Hirscher és a [[Vár utca (Brassó)|Vár utca]] keresztezésénél voltilletve a ''Csergepiac'' (''Kotzenmarkt, Târgul Straielor'', bár itt egy idő után zöldséget és gyümölcsöt is árultak), a Diaconul Coresi utca volt a Tehénpiac (''Kühmarkt, Târgul Boilor'').{{refhely|azonos=A160}} Ezen túlmenően azt is meghatározták, hogy az egyes céhek tagjai mekkora területet foglalhatnak el sátraikkal.{{refhely|Balázs|45–47. o.|azonos=B45}} A fát és a takarmányt a városfalon kívül, a Postarét környékén adták-vették.{{refhely|Pușcariu|180. o.}}
 
1520-ban egy kutat említenek a Lensoron, 1524-ben pedig egyet a Virágsoron (ez utóbbit egy arany korona díszítette). 1523-ban a patakon átívelő hidat „hazugok hídjaként” említik (''circa pontem lygen''), mert úgy tartották, hogy leszakad, ha egy hűtlen asszony rálép.{{refhely|Jekelius|28–29. o.|azonos=J28}} A század közepén építették fel a [[Hirscher-ház|Kereskedőházat]], amelyben a helyi céhek mesterei számos műhelyt rendeztek be, és itt volt a város fedett piaca is. Ugyanekkor a teret szegélyező házak legtöbbjét felújították, reneszánsz stílusban építve át őket.{{refhely|Roth|117. o.}} A városháza előtt, a mai szökőkút helyén volt a [[pellengér]], ahol a törvényszegőket nyilvánosan megbotozták; közelében hajtották végre az akasztásokat, karóbahúzásokat, lefejezéseket is.{{refhely|Aldea|172–174. o.}} A teret évente két-három alkalommal takarították.{{refhely|Jekelius|37. o.}} Alatta a polgárok alagútrendszert ástak, ahol ostrom és háború esetére élelmiszert tartalékoltak.<ref>{{cite news |title=Tunelurile și grotele secrete ale Brașovului |url=http://adevarul.ro/locale/brasov/tunelurile-grotele-secrete-brasovului-reteaua-misterioasa-ziduri-Saua-tampei-locul-erau-tinuti-captivi-prizonierii-nemti-1_55127277448e03c0fde2d795/index.html |publisher=Adevărul |date=20150325 |accessdate=20170319}}</ref>
A Búzasor házainak legtöbbjében üzletek működtek, vidám kirakatokkal és díszekkel. A [[20. század]] elején aszfaltozott járdát húztak ide, fákkal szegélyezték, sarkára pedig egy reklámoszlopot állítottak, amely filmeket és színházi előadásokat hirdetett; ebben az időben meghonosodott a ''Corso'' (korzó) elnevezés.<ref name=pestrea>{{cite book |last=Pestrea Suciu |first=Steluța |title=Străzi, case, oameni din Brașov |pages=171–174 |year=2011 |publisher=Foton |location=Brassó |id=ISBN 9789737641700 |language=román}}</ref>
 
A kommunista hatalomátvételt követő 1948-as [[államosítás]] során a házakat kisajátította az állam, a lakásokat bérlőknek adták ki, a komor üzlethelyiségekben a korra jellemző gyenge minőségű árukat forgalmaztak. Az épületek a karbantartás hiánya miatt fokozatosan leromlottak. A teret leaszfaltozták, parkolóként és autóbusz-pályaudvarként szolgált.<ref name=pestrea/> Az 1984-es városrendezés alkalmával az autóforgalmat a lensori oldalra korlátozták, a többi részt gyalogos sétálózónává alakították át, a régi városháza elé pedig [[közkút|szökőkutat]] építettek.{{refhely|Aldea|176. o.}} A tér az [[1980-as évek]] végén nyerte le jelenlegi formáját; a házakat kijavították, felújították, legtöbbjüket élénk színűre festették.{{refhely|azonos=B45}} A kommunizmus bukását követő évtizedekben az épületeket visszaszolgáltatták az eredeti tulajdonosok leszármazottjainak, ma legtöbbjük utcafronti részében éttermek, üzletek, szállodák vannak. Háromban [[múzeum]] működik.
 
==Leírása==
*''Trauschenfels-ház'' (a Főtér és a Kolostor utca sarkán), 1852-ben épült háromszintes épület. Földszintjén kovácsműhely volt, 1894-től pedig a Drechsler kávéház és étterem.{{refhely|Pușcariu|143. o.}}
 
*'''1.''' ''Albrichsfeld–Kamner-ház'', kétszintes, P alaprajzú épület, agótikus és reneszánsz elemekkel, melyek többszöri átépítésre utalnak. A portál felső része 1587-ből való, az ajtótok ennél régebbi.{{refhely|Balázs|45. o.}} A földszinti termek falait gazdag reneszánsz falfestmények díszítették, amelyek egy átépítés során sajnálatos módon megsemmisültek. A belső udvarból állítólag alagutak vezettek a városházába és a várfalon kívülre.<ref>{{cite book |author=Orbán Balázs |authorlink=Orbán Balázs (író) |title=[[A Székelyföld leírása]] |series=VI. Barczaság |chapter=XVIII. Brassó belvárosa: A nagy-piacz |year=1868 |publisher=Ráth Mór |location=Pest}}</ref> Ugyancsak a karbantartás hiánya miatt 2015-ben az épület egy része leomlott.<ref>{{cite news |title=S-a prăbușit un monument istoric din Piața Sfatului |url=http://www.bzb.ro/stire/s-a-prabusit-un-monument-istoric-din-piata-sfatului-a87832 |publisher=Bună ziua Brașov |date=20150626 |accessdate=20170316}}</ref>
 
*'''2.''' ''Vasady-ház'', háromszintes épület, manzárddal és pincével; eredetileg a 16. századból származik, később többször újjáépítették. Brassói tartózkodása alatt itt lakott [[Vasady Nagy Gyula]].
 
*'''3.''' ''[[Istenszülő elszenderedése-templom (Brassó)|Főtéri ortodox templom]]'' és a hozzá tartozó épületek és paplak. A románok 1833-ban ezen a helyen építettek kápolnát, melyet kezdetben csak hátulról, a Rózsapiac felől lehetett megközelíteni, mivel a város határozata értelmében nem nyílhatott bejárata a Főtérről. A mai templom a bécsi görög templom modellje alapján, Brus szász építész tervei szerint épült 1895 és 1899 között; az utcafronti, bizánci stílusú épület mögött helyezkedik el.{{refhely|Aldea|382–385. o.}}
 
==Források==
*{{hely|Aldea}} {{cite book |last=Aldea |first=Vasile |title=Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi |year=2016 |publisher=Haco International |location=Vidombák |languageisbn=román9789737706416 |idlanguage=ISBN 9789737706416román}}
*{{hely|Arne}} {{cite book |last=Franke |first=Arne |title=Cetăți medievale din sudul Transilvaniei |year=2015 |publisher=Eikon |location=Bukarest |idisbn=ISBN 9786067111309 |language=román}}
*{{hely|Balázs}} {{cite book |author=Balázs János |title=Brassó |subtitle=történelmi városkalauz |year=2013 |publisher=Tortoma |location=Barót |isbn=978973899509394 |language=magyar}}
*{{hely|Jekelius}} {{cite book |last=Jekelius |first=Erich |authorlink=Erich Jekelius |title=Das Burzenland III/1 |year=1928 |publisher=Verlag Burzenlander Sachsischen Museum |location=Brassó |language=német}}
*{{hely|Pavalache}} {{cite book |last=Pavalache |first=Dan |title=Cronică ilustrată de Brașov |year=2015 |publisher=Haco International |location=Vidombák |idisbn=ISBN 9789737706355 |language=román}}
*{{hely|Pușcariu}} {{cite book |last=Pușcariu |first=Sextil | authorlink=Sextil Pușcariu |title=Brașovul de altădată |year=1977 |publisher=Dacia |location=Kolozsvár |language=román}}
*{{hely|Roth}} {{cite book |last=Roth |first=Harald |authorlink=Harald Roth |title=Kronstadt in Siebenbürgen |subtitle=Eine kleine Stadtgeschichte |year=2010 |publisher=Böhlau Verlag |location=Köln |languageisbn=német9783412206024 |idlanguage=ISBN 9783412206024német}}
{{portál|Erdély|-}}
{{jó cikk}}