„Vix-jegyzék” változatai közötti eltérés

a
→‎Közvetlen előzményei: link egyértelműsítés AWB
a (→‎Közvetlen előzményei: link egyértelműsítés AWB)
== Közvetlen előzményei ==
[[Fájl:Vix Note HU.JPG|bélyegkép|jobbra|350px|A Vix-jegyzékben javasolt semleges övezet]]
Az [[1918]]. [[november 13.|november 13]]-án aláírt [[Belgrádi egyezmény (1918)|belgrádi katonai konvenció]] rögzítette a harcoló felek közötti [[demarkációs vonal]]at. Ennek értelmében a [[Magyarország Kormánya|magyar kormány]] köteles volt visszavonni csapatait a [[Nagy-Szamos]] felső folyása–[[Beszterce (település)|Beszterce]]–[[Marosludas|Maros]] (falu)–a [[Maros]] folyó vonala a [[Tisza|Tiszával]] való összefolyásáig–[[Szabadka]]–[[Baja]]–[[Pécs]] (e városokban nem tartózkodnak magyar egységek)–a [[Dráva]] folyása [[Horvát-Szlavónország|Szlavónia-Horvátország]] határáig húzódó vonaltól északra. A döntéssel elégedetlen [[kisantant]] hatalmak kezdettől fogva megsértették a fegyverszüneti egyezményben rögzítetteket és lépték át a demarkációs vonalat, vagy hatoltak be a konvenció által nem rögzített magyar területekre. A [[Románia|Román Királyság]] – [[Henri Mathias Berthelot|Berthelot]]{{jegyzet|Henri Mathias Berthelot (1861-1931), francia tábornok, a Havasalföldön állomásozó Dunai Hadsereg parancsnoka, egyszersmind a bukaresti francia misszió vezetője; 1916-17-ben már egy 1150 fős romániai francia katonai misszió vezetője, a román hadsereg átszervezője, később is a "román ügy" elkötelezett szószólója.}} francia tábornok hathatós közreműködésével – újabb és újabb területeket követelt, s szállt meg, többnyire kész helyzet elé állítva a szövetséges parancsnokságot, a párizsi békekonferencia diplomatáit, valamint a [[Első magyar köztársaság|Magyar Köztársaság]] vezetőit.{{refhely|Borhi László 1977}} Január közepén a román hadsereg bevonult [[Nagybánya|Nagybányára]], [[Zsibó]]ra, [[Bánffyhunyad]]ra, [[Zilah]]ra és [[Máramarossziget]]re. Az előrenyomulás végül is január végén a Máramarossziget–Nagybánya–Zilah–[[Csucsa]]–[[Zám]] vonalon megakadt, részben a növekvő magyar katonai ellenállás, részben Berthelot hatáskörének korlátozása miatt, megtiltva a kialakult status quo további önkényes megbolygatását.{{refhely|Magyarország története 1918-1919| 118. o.}}
 
Politikai téren, a területszerzés bebiztosítása érdekében, a [[Románia|románok]] folytatták erős [[Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt|bolsevik]]- és [[Magyarellenesség|magyarellenes]] propagandájukat, mely kihatott a párizsi békekonferencia döntéseire. 1919. február közepén a békekonferencia albizottsága javaslatot tett egy, a román és a magyar hadsereget szétválasztó semleges övezet létrehozására. A tervet a Tízek Tanácsa{{jegyzet|Az 1919. január 18-án Versailles-ban megnyitott békekonferencián vezető szerepet játszott testület, amelybe, az öt nagyhatalom, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország kormányfői és külügyminiszterei, valamint Japán két külügyi tisztviselője foglaltak helyet.}} [[február 26.|február 26]]-án jóváhagyta. A határozat igazodott ahhoz a francia elképzeléshez, hogy az „orosz kérdés” megoldása, azaz az [[1917-es októberi orosz forradalom|orosz bolsevik forradalom]] elszigetelése érdekében mind politikai, mind katonai téren támogatni kell a két antantbarát [[Kelet-Közép-Európa|kelet-közép-európai]] országot, [[Lengyelország]]ot és [[Románia|Romániát]].
47 746

szerkesztés