„Rákóczi 1. sz. barlang” változatai közötti eltérés

[[1968]]-ban a Delfin [[búvár|könnyűbúvárai]] a II. sz. tóban, [[1971]]-ben az MHSZ Tatabányai Bányász Könnyűbúvár Klub tagjai az I. sz. tóban kerestek újabb járatokat, de 22 méteres mélységnél nem jutottak lejjebb (valahol a beöntött meddő, más helyen a terem mennyezetéről leszakadt omladék állta útjukat) és nem találtak járatot az újonnan felfedezett másik barlang felé sem. Újabb levegős folyosókat csak [[1975]]-ben tártak fel a Delfin búvárai, majd víz alatti kapcsolatot találtak az I. és II. számú tavak között. A legnagyobb elért mélység 32 méter volt. 1976-ban országos jelentőségű barlangnak nyilvánították. Az 1977. május 30-án, az előző lista barlangneveinek felülvizsgálata után összeállított országos jelentőségű barlangok listáján szintén rajta van.

Az 1980. évi [[Karszt és Barlang]] 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a barlangkataszteri számát. Ásványtani jelentősége alapján [[1982]] óta fokozottan védett barlang. 1982-ben a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Delfin Vízalatti Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1984-ben megjelent ''Magyarország barlangjai'' című könyvben részletesen le van írva, az országos barlanglistában szerepel a neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye megjelölve.

1990-ben a Delfin Vízalatti Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az [[Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai|Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt többi barlangjával]] együtt [[1995]] óta a [[Világörökség]] része. A rendszeres kutatásoknak nem kedvezett a bányavállalattal való nehézkes együttműködés és az ígéretesebbnek számító II. sz. tóhoz való bonyolult eljutás, de a bányászati tevékenység beszüntetése, azaz (1996) után az [[Aggteleki Nemzeti Park]] kezelésébe került barlang azóta jól látogatható és kedvelt merülőhely.

A [[2000-es évek]] közepe óta az [[Amphora Búvár Klub]] folytat kutatási és térképezési tevékenységet a barlangban, 2009-ben újratérképezték a víz alatti részeket és videófelvételen is rögzítették a bejárt járatokat. Jelenleg is (2011) folytatnak kutatásokat a víz alatti részeken. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon az egyik túracélpont volt.