''Sanghaj'' minden modern kínai kulturális mozgalom kiindulóhelye és egyben a [[20. század]] első felének [[kína]]i kulturális központja volt. Intellektuális csatatérként funkcionált a város a [[kommunista]] [[szocialista realizmus]] (mint [[Lu Xun]] és [[Mao Dun]]) és az inkább romantikus vagy esztétizáló hangvételben alkotó polgári nagy írók (mint [[Shi Zhecun]], [[Shao Xunmei]], [[Ye Lingfeng]], [[Eileen Chang]]) között.
''Sanghaj'' volt a kiindulópontja a kínai filmgyártásnak is. [[1913]]-ban az első kínai rövidfilm a ''Nanfu Nanqi'' ''(A bajos pár)'' és [[1923]]-ban az ország első játékfilmje a ''Gu’er Jiuzu Ji'' (孤儿救助…, ''Az árva lány (nagyapja ?)árvalány'' is itt készült. Ez a két nagy hatású film Sanghajt Kína filmipari központjává tette. Az [[1930-as évek]]ben felvirágzott ''sanghaji filmipar'' [[Marilyn Monroe]]-típusú sztárokat generált (mint [[Zhou Xuan]]). A sanghaji filmes szakemberek a város kommunista megszállása után Hongkongba vándoroltak át, miként az egyéb szakmákban alkotó értelmiségiek nagy része is.
A [[Fudan Egyetem]] genetikai laboratóriumát egérkísérletei tették híressé: a 2010-es évek elejéig a [[házi egér]] ''(Mus musculus)'' több 500 változatát hozták létre úgy, hogy azok örökítő anyagából egy-egy gént [[transzpozon]]okkal találomra kiiktattak.<ref>[[Emily Anthes]], 2013: Frankenstein macskája. Akadémiai Kiadó, 2014. Budapest, Új Polihisztor. {{ISBN|978 963 05 9480 6}}, p. 9–13.</ref>
