„Manicheizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
61. sor:
Az [[üdvözülés]] két dologtól függ. Minden embernek fel kell ismernie helyzete igazi, valós természetét és meghatározott gyakorlatokat kell folytatnia.{{refhely|Richard Smoley: Tiltott hit}} Tudatára kell ébredünk saját magunknak, aminek radikális önmegtartóztatással kellett egybekapcsolódnia.
A vallásos szertartások jól ismert formákban öltöttek alakot: [[imádság]], [[böjt]], heti bűnmegvallás.{{refhely|Richard Smoley: Tiltott hit}} A manicheisták hetente két napot böjtöltek, a Béma-ünnep előtt pedig 1 teljes havi böjt volt előírva. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}} Nem ettek húst, nem ittak bort, állatot nem öltek, a "választottak" pedig [[Cölibátus|szüzesség]]ben éltek. Nekik megtiltotta, hogy bármit is szerezzenek, kivéve egy napi táplálékot és egy évre elegendő ruházatot. (''lásd még: [[Egyszerűség (vallás)|anyagi lemondás]]''.) Mindig úton kellett lenniük a világon igehirdetés és útmutatás végett (''[[misszió]]''). {{refhely|Máni és a fény vallása, 343. oldal, Corvina, Bp., 2011.}} A nép számára (''hallgatók'') előírt életszabályok már enyhébbek voltak, de nekik is javaik egytizedét kellett [[alamizsna]]ként odaadni, életük hetedrészében böjtölni, egyetlen asszonnyal megelégedniük, és az ''igazak''at segíteniük, bajaikat enyhíteniük. {{refhely|Máni és a fény vallása, 343. oldal, Corvina, Bp., 2011.}}▼
A manicheus "egyház" két csoportra tagolódott: a kiválasztottakra (''igazak'') és a hallgatókra. Nézetük alapján a kiválasztottak [[Lélek|lelke]] haláluk után egyenesen a Paradicsomba jutott, míg a hallgatóké valamivel hosszabb utat kellett hogy megtegyen odáig.{{refhely|Michael H. Hart: 100 híres ember, Magyar Könyvklub, 1994}} A manicheus [[Etika (vallás)|etika]] legfontosabb feladatai a kiválasztottakra hárult. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}}
▲A vallásos szertartások jól ismert formákban öltöttek alakot: [[imádság]], [[böjt]], heti bűnmegvallás.{{refhely|Richard Smoley: Tiltott hit}} A manicheisták hetente két napot böjtöltek, a Béma-ünnep előtt pedig 1 teljes havi böjt volt előírva. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}} Nem ettek húst, nem ittak bort, állatot nem öltek, a "választottak" pedig [[Cölibátus|szüzesség]]ben éltek. Nekik megtiltotta, hogy bármit is szerezzenek, kivéve egy napi táplálékot és egy évre elegendő ruházatot. (''lásd még: [[Egyszerűség (vallás)|anyagi lemondás]]''.) Mindig úton kellett lenniük a világon igehirdetés és útmutatás végett (''[[misszió]]''). {{refhely|Máni és a fény vallása, 343. oldal, Corvina, Bp., 2011.}} A nép számára (''hallgatók'') előírt életszabályok már enyhébbek voltak, de nekik is javaik egytizedét kellett [[alamizsna]]ként odaadni, életük hetedrészében böjtölni, egyetlen asszonnyal megelégedniük, és az ''igazak''at segíteniük, bajaikat enyhíteniük. {{refhely|Máni és a fény vallása, 343. oldal, Corvina, Bp., 2011.}}
Naptáruk egyetlen jeles napot tartalmazott: a [[Mani]] szenvedéstörténetének emlékére megült évenkénti Béma-ünnepet. {{refhely|Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009}}
|