„Goranxiai kovakőbánya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
fésű |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{albán helynevek|határozatlan=Goranxi|határozott=Goranxia|nyelvtani nem=nőnemű}}
A '''goranxiai kovakőbánya''' (albán ''miniera e strallit Goranxi'') [[Albánia|Dél-Albániában]], a [[Drino]] völgyében, [[Gjirokastra|Gjirokastrától]] 8 kilométerre délkeletre feltárt, a [[középső kőkorszak]]tól az [[újkőkorszak|újkőkorig]] művelt [[kovakő]]bánya, amelynek mintegy háromezresre rúgó leletanyaga az őskori [[bányászat]] és kőeszköz-előállítás kiemelkedő jelentőségű régészeti helyszíne [[Albánia az őskorban|Albániában]].
A Goranxia falu nyugati határában, a [[mészkő (kőzet)|mészkőbe]] vágott szurdokvölgy bejáratánál elhelyezkedő kőkori lelőhelyet, illetve annak korabeli menhelyül szolgáló barlangját az 1930-as években [[Luigi Cardini]] olasz régész fedezte fel. A barlang körüli, [[Ilir Gjipali]] által 2006-ban vezetett feltárások során i. e. 10 000 körülre keltezett [[mikrolit]]okra bukkantak, de 50 centiméteresnél nagyobb mélységből [[őskőkorszak|őskőkori]] pattintott kőszilánkok is előkerültek. A szurdokvölgy északi falába – helyenként nagy magasságban – vájt lyukak a középső kőkorszak vége felé, i. e. 7000 körül megkezdett intenzív bányásztevékenység nyomai. A korabeli bányászok alapvetően három különféle kőtípust fejtettek ki a területen: nagyon vékony, szinte áttetsző, vágószerszámok [[penge|pengéinek]] kialakítására alkalmas mikrolitokat; fénylő barna kovatömböket és nagyobb eszközök előállítására alkalmas kovamészkövet. A bánya déli előteréből előkerült, 5 és 35 milliméter között váltakozó méretű, javarészt újkőkori leletek – bőrvakaró és fafaragó kések, pengék, fúróeszközök, nyílhegyek stb. – arra utalnak, hogy gyakran helyben dolgozták fel a kifejtett köveket.
| |||