„Ferenczy Ida” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
Erzsébet császárné [[1863]]-ban határozta el komolyan, hogy magyarul kezd tanulni. Egy évre rá már olyan jelentős előrehaladást tett a magyar nyelvi tanulmányokban, hogy olyan kísérőnőt keresett, akivel ezen a nyelven tud beszélgetni. Az elé terjesztett listáról az utolsó helyen megnevezett hölgy arcképét kérte, s az annyira megtetszett neki, hogy azonnal magához is rendelte Ferenczy Idát és a találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Hogy az egyszerű, kisnemesi sorból származó Ferenczy Ida neve hogy került fel ennek a listának az aljára, az mind a mai napig vitatott. A feltételezések általában [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] és Almásy grófné nevét szokták említeni. Ferenczy Gergely mindazonáltal örömmel engedte el leányát [[Bécs]]be: ''„Katonát nem tudok adni a császárnak, hát odaadom a lányomat a császárnénak”''.<ref name=autogenerated1 />
Erzsébet királyné, aki a bécsi udvarban egyedül érezte magát, azonnal megszerette Idát, a kezdeti időkben napjai nagy részét vele töltötte. A magyar nyelv valóságos „titkos nyelvvé” vált közöttük, s a császárné egy alkalommal így írt róla: „Ida nekem nem felolvasónőm, Ida nekem barátnőm!” Az [[1866]]-os magyarországi útját követően Erzsébet gyakran váltott leveleket és híreket Ferenczy Idán keresztül [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] gróffal, majd később Deák Ferenccel is. Ám Ida nagy szerepet játszott abban is, hogy a császárné a későbbiekben közvetlen levelezést tudott folytatni [[Jókai Mór]]ral és [[Eötvös József (író)|Eötvös József]]fel is. Ám emellett Ferenczy Ida levelezőpartnerei voltak többek között [[Falk Miksa]], [[Thallóczy Lajos]], a mártírhalált halt miniszterelnök özvegye, gróf Batthyány Lajosné [[Andrássy Ilona]]. Személyes barátság fűzte a királyné udvarhölgyei közül gróf [[Festetics
Ferenczy Ida köznemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, ezért nyilvános megjelenéseire nem kísérhette el a királynét, aki ilyenkor hosszú, bizalmas leveleket küldött barátnőjének, amelyekben sokszor írt arról, hogy hiányolja őt. Leveleiben mindig a közvetlen és baráti „Kedves Idám!” megszólítást használta. Emellett azért Erzsébet kijárta férjénél, hogy Idát brünni alapítványi hölggyé nevezzék ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett a számára. Ferenczy Ida hivatalosan felolvasónői minősítésben szerepelt a császárné személyzetében. Szobái a Burgban és Gödöllőn is közvetlenül Erzsébet királyné szobáihoz csatlakoztak, és a Schönbrunnban is kiemelt helyen voltak.
| |||