„Karl Gutzkow” változatai közötti eltérés

a
Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Életútja: egyértelműsítés - Lipcse
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel)
22. sor:
==Életútja==
 
Teológiai és filológiai tanulmányait a berlini egyetemen végezte. Miután 1830-ban ''De diis fatalibus'' című filológiai munkájával pályadíjat nyert, a [[júliusi forradalom]] idején megalapította a ''Forum der Journalliteratur'' című kritikai folyóiratot, melynek hasábjain [[Wolfgang Menzel]] írta híres [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]]-ellenes bírálatait. 1831-ben Menzel meghívására [[Stuttgart]]ba ment, ahol annak ''Litteratur-Blatt'' című lapjának szerkesztésében részt vett. Névtelenül megjelent munkái ez időből: ''Briefe eines Narren an eine Härrin'' (Hamburg, 1832) és ''Maha Guru, Geschichte eines Gottes'' (Stuttgart, 1833) című, a [[pápa (egyházfő)|pápaság]] ellen írt szatirikus regénye. Tisztán szépirodalmi dolgokat is írt akkor, így ''Novellen'' (Hamburg, 1843) című kötetét és ''Nero'' drámáját (Stuttgart, 1835), bár ez időtájtidő tájt a politika inkább vonzotta.
 
Nemsokára vezére és előharcosa lett az [[Ifjú Németország]] nevű mozgalomnak, mely a liberális politikától vezetve, az irodalomban is új utat tört. Ily irányban dolgozott a fiatal író, amikor [[Heidelberg]]ben és [[München]]ben jogot tanult. Ezután felváltva élt [[Berlin]]ben, [[Lipcse (Németország)|Lipcsében]], [[Hamburg]]ban, midőn a ''Morgenblatt'' és ''Allgemeine Zeitung'' munkatársa volt. Az itt írott dolgozatai: ''Novellen'' (Hamburg, 1834), ''Soiréen'' (Frankfurt, 1835), ''Oeffentliche Charaktere'' (Hamburg, 1835) címen összegyűjtve jelentek meg. Menzellel meghasonlott és [[Frankfurt am Main|Majna–Frankfurtba]] ment, ahol Duller ''Phönix'' című lapjának szerkesztésében segédkezett. Ez időben jelent meg ''Wally die Zweiflerin'' című betegesen túlzott novellája, mely teológus körökben izgalmat okozott (Mannheim, 1835, 2. kiad. Frankfurt, 1852), ezt követte ''Vertraute Briefe über F. Schlegels Lucinde'' című feltűnést keltő munkája (Hamburg, 1835). Menzel följelentésére az előbbi munkát elkobozták, Gutzkowot három havi börtönre ítélték, az Ifjú Németország irodalmi működését pedig betiltották. Fogságában kidolgozta ''Zur Philosophie der Geschichte'' (Hamburg, 1836) című [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]]-ellenes munkáját.
190 249

szerkesztés