„Szent György-hegy” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
indokolatlan törlés miatt visszavontam 178.164.231.108 (vita) szerkesztését (oldid: 19146877) |
|||
26. sor:
A hegy alapkőzete a [[Pannon-tenger]] üledékéből származik, melyre 3–4 millió évvel ezelőtt, vulkánkitörések sorozatával bazalt- és bazalttufa rétegek rakódtak. A környező pannon-üledék lepusztulásakor a bazaltsapka által védett terület kiemelkedett a környezetéből, melynek magassága így a korábbi felszínről tanúskodik.
Növényzete a [[20. század]] közepéig jellemző intenzív tájhasználat következtében már nem sok nyomát őrzi az egykori őshonos állománynak, de a különleges talajviszonyok és a hegy fekvése miatt a kialakult élőhelytípusok tekintetében igen sokrétű. A hegy palástját sok helyen meghódították a tájidegen akácerdők, de a pusztafüves lejtősztyeppek, az erdősztyepprétek, a mészkerülő nyílt sziklagyepek illetve a kitett, bazaltsziklás területek állománya fajban gazdag. A hegy sajátos [[Szubmediterrán flóraterület (Európa)|szubmediterrán]] mikroklímája, vulkanikus-üledékes talaja és a napos órák jellemzően magas száma miatt a terület [[Bortermő szőlő|borszőlő]] termelésére kimondottan alkalmas. A Szent György-hegyi szőlőskertek a [[Balatoni borrégió]] [[Badacsonyi borvidék]]ének részét képezik.
A hegy természeti szépségei miatt kedvelt túracélpont. Közvetlenül a Kőkapu bazaltképződményei alatt, a fokozottan védett terület határán áll a Kaán Károly kulcsosház, mely mellett az [[Országos Kéktúra]] útvonala is elhalad.
== Földrajza ==
[[File:BadacsonytordemicFotoThalerTamas.jpg|thumb|A Szent György-hegy a badacsonyi bazaltorgonák felől, előtérben Badacsonytördemic]]
=== Fekvése ===
A Szent György-hegy a [[Dunántúli-dombság]] nagytáj, a [[Balaton-medence]] középtáj, azon belül a [[Tapolcai-medence]] kistáj közepén helyezkedik el. Két oldalról két vízfolyás határolja, ezek a [[Tapolca-patak]] és az [[Eger-patak (Balaton-felvidék)|Eger-víz]]. Legmagasabb csúcsa 415 m, a hegy lapos tetejéről jó kilátás nyílik majdnem az egész medencére. A környék más bazaltsapkás tanúhegyei is jól láthatók, például a [[Tóti-hegy]], a [[Csobánc]], a [[Gulács (hegy)|Gulács]], a [[Badacsony]] és a nagymértékben lebányászott [[Haláp (hegy)|Haláp]] is.<ref>{{Cite book|title=Magyarország kistájainak katasztere I-II.|subtitle=|url=http://www.novenyzetiterkep.hu/node/407|editor=[[Marosi Sándor (geográfus)|Marosi Sándor]], [[Somogyi Sándor]]|publisher=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|year=1990|pages=1023|location=Budapest}}</ref>
A hegy közvetlen közelében négy település található, ezek [[Gyulakeszi]], [[Hegymagas]], [[Kisapáti]] és [[Raposka]], a legközelebbi város [[Tapolca]].
=== Kialakulása ===
A [[balaton]]i táj látványos része a bazalthegyekkel ékesített [[Tapolcai-medence]], melynek egyik legszebb képződménye az oszlopos elválású bazalttornyokkal szegélyezett Szent György-hegy. A hegy alapja a Közép-dunántúli (Szávai) egység, mely az egész medence alapját is adja. A hegy alatt részben fennmaradt a függőleges törésvonal, mely az egykor itt működő vulkán kürtőjét szolgáltatta.[[Fájl:Szentgyörgyhegy03.jpg|bélyegkép|Bazaltorgonák]]A hegyet képző földtani rétegek alapja a Bakony leszakadt része, melyre [[Késő triász|felső-triászi]] [[dolomit]], illetve vékony [[miocén]] szarmatai [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] települt. Ezek felett találhatók 18–20 méter vastagon a pannon-rétegek, majd egy [[Agyag|agyagos réteg]], melyen vastag, [[Üledékes kőzetek|tengeri üledékként]] lerakódott homok-agyag réteg található.
| |||