„Cseh képregények” változatai közötti eltérés

Mint más közép-európai országokban, Csehországban is a vicclapokban és az újságok humoros mellékleteiben találhatók a modern képregény előfutárai. Az 1920-as években Josef Lada, a híres [[Švejk]] -illusztrátor készített képes történeteket, elsősorban gyerekeknek. Ezekben még versbe szedett aláírások kísérték a képeket, de később már alkalmazta a szóbuborékokat is.

1933-ban, a ''LidoveLidové noviny'' gyerekrovatában jelent meg '''Ondrej[[Ondřej Sekora]]''' (1899-1967) máig népszerű karaktere, a [[Walt Disney]]-ihlette „Ferda Mravanec”, vagyis ''Ferda, a hangya'' (a karakter később [[Hangya Peti|mesekönyvekben]] és egy [[Ferdy, a hangya|rajzfilmsorozatban]] is megjelent). 1938-ban indult a „Rychle„''Rychlé sipy”šípy''”, vagyis ''Gyors nyilak'' sorozat, '''Jaroslav Foglar''' író (1907-1999) és '''Jan Fisher''' rajzoló (1907-1960) alkotása. Ez a realista rajzú képregény egy fiúcsapat kalandjait mutatta be. A német megszállást követően ez a két népszerű sorozat is szünetelni kényszerült, az összes többivel egyetemben. Sekorát, aki korábban német- és szovjetellenes karikatúrák egész sorát is jegyezte, kizárták az újságíró-szövetségből és munkatáborba deportálták.

Noha az ország felszabadítása után újra megjelentek a képregények, a kommunista rezsim 1948-tól lényegében ismét betiltotta a képregényeket. A ''RychleRychlé sipyšípy'' megint leállt, és ''FredaFerda, a hangya'' is csak azon az áron folytatódhatott, hogy szerepet vállalt az ötéves tervben, és harcolt ellensége, az amerikai krumplibogár ellen. Az 1950-es évek végétől azonban egyre több gyerekképregény jelent meg, elsősorban az úttörők életét ábrázolva.

A hatvanas években kezdtek beszivárogni a nyugati képregények, és megihlették a fiatalabb alkotókat. Az 1935-ben született '''Kaja[[Kája Saudek]]''' volt az első, aki felnőttebb stílusban készített képregényeket, noha ezek közül többet is kénytelen volt félbehagyni, mert nem volt módja közölni őket. Elkezdett egy erotikus képregényt is, amelynek a hősnője, ''Muriel'', erősen emlékeztetett [[Jean-Claude Forest]] [[Barbarella (képregény)|Barbarellájára]]. Már 250 oldalnál tartott, amikor 1968-ban a Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát, és a rendszer keményebb kézzel bánt a kultúrával. Így ennek a képregénynek akkoriban csak egy fekete-fehér előzetese jelenhetett meg egy hetilapban.

Saudek azonban nem adta fel, és egy történelmi témájú képregénnyel próbálkozott, a Robin Hood-szerű ''Lips Tullian'' figurájával. Ám ezt is betiltották, így kénytelen volt elvállalni a ''Zeman őrnagy'' tv-sorozat képregényváltozatának az elkészítését. Végül azonban ez sem jelenhetett meg, és Saudek hosszú időre eltűnt a hivatalos sajtóból. A cseh barlangkutató intézet segítette ki, amikor ártalmatlanul semmitmondó címlapok alatt kiadta néhány albumát. Ezek közül a legismertebb az Ondrej Neff forgatókönyve alapján készített "Arnal a dva dracidračí zuby" ''(Arnal és a két sárkányfog)'', amely magyarul is megjelent a ''Vampi'' magazinban.

1967-től újra kiadták a ''RychleRychlé sipyšípy'' klasszikus történeteit, és Foglar új epizódokat is írt, amelyeket most már Marko Cermak rajzolt, és a gerincet alkották az első cseh ifjúsági képregénymagazinnak – ám ezt 1968 után leállították. Nagyobb sikerrel jár a "Ctyrlistek''[[Čtyřlístek]]''" ''(Négylevelű lóhere)'', az 1944-ben született '''Jaroslav NemecekNěmeček''' alkotása. Ez a magazin olyan ártalmatlan történeteket tartalmazott, hogy a cenzúra nem tudta miért betiltani – csak ennyit ért el, hogy a lap rendszertelenül jelent meg, és nehéz volt beszerezni a kommunista időszakban. Ezzel párhuzamosan kialakult egy underground mozgalom, alkalmi kiadványokkal, néhány ifjúsági lap pedig közölt sci-fi képregényeket.

Ám pár éven a cseh piac túl kicsinek bizonyult, és kiderült az is, hogy a nagyközönség számára a képregény még mindig egy gyerekes dolognak számít. Saudek elfordult a képregénytől, és erotikus magazinoknak készített illusztrációkat. Példáját követve az alkotók nagy része más területeken igyekezett kamatoztatni rajztehetségét. A hazai készítésű lapok közül egyedül a ''Ctyrlístek[[Čtyřlístek]]'' tudta megtartani pozícióit az import-képregényekkel szemben.

2003-ban indult az utóbbi időszak legsikeresebb és legbiztatóbb képregényes vállalkozása, az "Alois Nebel". '''[[Jaroslav Rudiš]]''' író és '''Jaromir[[Jaromír 99]]''' rajzoló közös műve egy vasúti alkalmazott életét meséli el fekete-fehér képregény formájában. A három kötetes munka igen népszerű lett, 12 ezer példányt adtak el belőle Csehországban. A képregény három szinten működik: bemutatja Közép-Európa történelmét az I. világháború óta, elmeséli az elmegyógyintézetben ápolt Alois Nebel személyes történetét és egy összetett, krimiszerű sztorit is tartalmaz, amelynek a főszereplője egy lengyel gyilkos. A képregény anyagából kiállítás is készült, amelyet számos európai városban is bemutattak.