„Kozmogónia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
10. sor:
== Történelem ==
Ismertebbek az egyiptomi, a mezopotámiai, valamint a görög mitológiai elképzelések a világ keletkezéséről. A legtöbb elképzelés szerint a világ létének kezdetén a káosz és a sötétség áll. Sok vallásban a kozmogónia egyet jelent a teogóniával, az [[istenek]] születésével. A kozmogónia többféle megoldása is lehetséges: a [[brahmanizmus]] [[monizmus]]a ([[Brahman|világlélek]]), a keleti vallások dualizmusa (jó és rossz istenek), a többszöri teremtés vagy épp a ''„semmiből”'' való teremtés (''creatio ex nihilo''), amire van példa a Biblián kívül is, bár itt vált legegyértelműbbé.
Ismertebbek az egyiptomi, a mezopotámiai, valamint a görög mitológiai elképzelések a világ keletkezéséről. Az első, egészen [[Kant]] nézeteihez hajló kozmogóniát [[Nüsszai Szent Gergely|nisai Gergely]] 4. században élt [[egyházatya]] irataiban találjuk.<ref>[http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006017.html#10 Pallas]</ref> ▼
: A [[Biblia|szentírás]]i elbeszéléshez lásd ''[[a teremtés a Bibliában]]'' nevű cikket, ahol [[JHVH]] jelenik meg Teremtőként.
A késő ókori [[gnosztikus]] irányzatokban [[Démiurgosz]] a teremtés irányítója.
▲
A tudományos kozmogónia a [[Naprendszer]] keletkezésére vonatkozó elméletekkel kezdődött a 18. század közepén. Elsőnek [[Immanuel Kant]] német filozófus ([[1755]]) dolgozta ki hipotézisét, mely szerint a Naprendszer és az egész világmindenség is az anyagnak egy kaotikus ősállapotából alakult ki kizárólag gravitációs erők hatására.{{refhely|Új Magyar Lexikon}}
| |||