„Arvisurák” változatai közötti eltérés

kicsit rendeztem
a (ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
(kicsit rendeztem)
Az '''Arvisurák''' egy, [[Paál Zoltán (író)|Paál Zoltán]] [[kohászat|kohász]] által lejegyzett [[mítosz]]rendszer és a benne található [[Hit (vallás)|hitvilág]] összefoglaló neve. ÁllításaPaál állítása szerint a mű, melynek tartalmát részben Szalaváré Tura elmondása alapján, illetve további kinyilatkoztatás és kollektív tudattalannal való kapcsolata révén ismertismerte meg, a hun–magyar törzsek sok ezer éves történelmét és világnézetét foglalja magábamagában.
 
== Az elnevezés eredete ==
A szó eredetére nézve [[Paál Zoltán (író)|Paál Zoltán]] (1998)-ban azt írjaírta, hogy e szókifejezés egy több ezer éve élt, nagy tudású asszony, a magyarok Nagyboldogasszonya, Ardvisura Anyahita neve után maradt fenn, aki bölcsességet, tanítást hagyott az akkor élt emberiségre. A mű szerint ez még az [[özönvíz (mítosz)|özönvíz]] előtt történt, a magyarok ősei által lakott csendes-óceáni (Ataiszon) - amely nem azonos a közismertebb [[Atlantisz]] szigetével.
 
Az arvisura szó jelentése igazszólás, vagy igazat mondott szó. AzA őkésőbbi szellemikorokban hagyatékánakállítólag lettezt a nevekifejezést az „arvisurák"; a későbbi korokban így neveztekhasználták minden olyan szellemi és történelmi leiratotleiratra, amelyet az Anyahita által tanított törzsek írtak. Az Arvisura-Ardvisura Anyahita és az őt követő „rovósámánok" által lejegyzett szöveg történeti létezésére nincsen elfogadott bizonyíték, így az Arvisurákra és tartalmukra vonatkozóan Paál Zoltán kohász közlése az egyetlen forrásunkforrás.
 
==Hitrendszere==
=== Az Arvisurák üzenete, jelentősége ===
A [[palócok|palóc]] eredetűnek mondott Arvisurák az [[úzok|úz]] nép évezredes életébe enged alaposabb betekintést, azonban ennek keretében a művet tanulmányozótanulmányozók azonban olyan ismereteket kaphatkaphatnak ennek keretében az egész [[Ázsia|Ázsiát]] belakó Hun Törzsszövetség rendszeréről, szervezettségéről, rováskultúra-fejlődéséről, beavatottjaik világlátásáról, amely páratlan a maga nemében. Továbbá e mű számos kulcsot nyújt át minden olyan őstörténet-kutatónak, akik az [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] előtti magyarok életére vonatkozóan kívánnak történelmi összefüggéseket találni.
 
=== Az Arvisurák kora ===
A [[Paál Zoltán (író)|Paál Zoltán]] által leírt palóc regevilág ismertetése szerint az Arvisurákat [[Anyahita]] egy [[Ataisz]] nevű szigeten kezdte róni, mely sziget süllyedési dátumát, pontosan Kr. e. 5038-ban adja meg. Így az Arvisurák keletkezési ideje feltételezhetően ennél régebbi. Az Arvisura rovás hagyománya azonban Kr. e. 4040-től jelentősen megújult, amikor [[Ordosz]]ban (Kína) megalakult egy törzsszövetség, amelynek 24 törzs volt alapító tagja, s ők egyöntetűen azfelélesztették Arvisuraés rovástovábbvitték hagyományátaz felélesztették,Arvisura s továbbvittékrováshagyományát. E hagyomány állítólag az 1780-as évig -dokumentált – egyelőre nem hiteles források alapján - dokumentált, onnantól pedig csak a rovók és vezető szellemiségek ([[sámánizmus|fősámánok]]) neve maradt fent. A történettudomány által ismert legkorábbi [[írás]]os emlékek Kr. e. 3000 körülről datálódnak, így Paál Zoltán közlései jelen ismereteink szerint független forrásból nincsenek megerősítve.
 
=== Ataisz ===
A sziget neve a [[Tórem]] (Urál-altaji) mitológia istenségeinek egyike után alakult ki, írja a [[palócok|palóc]] regevilág.<ref>Paál Zoltán: Arvisurák I-II. 1998 Püski</ref> Ata-Isis az Atyaisten neve e mitológiában. Ata-Izisz után lett a sziget neve Ataisz. A mitológia eredendően nem Urál-altaji kellett hogy legyen, hiszen egy csendes-óceáni feltételezett szigetről van szó. Ataisz népe az idők folyamán fejlett kultúrát hozott létre.
Ataisz népe az idők folyamán fejlett kultúrát hozott létre.
 
A palóc regevilág szerint a szigetet az úgynevezett Armogurok vezették, akikből a sziget teljes fennállása alatt tizenkettőt is megkülönböztettek, azonban a ma elérhető források csak a legutolsóról írnak úgy, mint aki államszervező tevékenységet folytatott és a fejedelmi hatalmat megszilárdította. A ma megismerhető regevilág szerint XII. Armogur felesége Ardvisura [[Anyahita]] volt.
 
Ataisz szigete az Arvisurák hitvilága szerint a [[Csendes-óceán]]on, nagyjából a mai [[Hawaii]] szigetektől délre létezhetett, azonban ennek sem [[geológia]]i, sem más tudományosan elfogadott bizonyítéka nincsen, említése jelenleg csak a palóc regevilágból ismerhető. A sziget domborzata és vízrajza egy úgynevezett sámántérkép alapján alaposan körülhatárolt, ez a térkép [[Paál Zoltán (író)|Paál Zoltán]] hagyatékában maradt fenn, s amelyen a sziget folyóinak, hegyeinek, épületeinek és városainak a neve is szerepel.
 
== Az Arvisura-források hitelessége ==
Paál Zoltán 1972-es, valamint a halála után a [[Püski Kiadó]]nál megjelent 1998-as Arvisura -kéziratainak eredetiségét, hitelességét és a mögötte meghúzódó valóságtartalmat sokan megkérdőjelezik.
 
Paál Zoltán 1972-es, valamint a halála után a [[Püski Kiadó]]nál megjelent 1998-as Arvisura kéziratainak eredetiségét, hitelességét és a mögötte meghúzódó valóságtartalmat sokan megkérdőjelezik.
 
=== Viszonypontok az Arvisurák hitelessége körül ===
1. Paál Zoltán egyszerű munkásember volt, aki harminc éven át szakadatlanul írta e történeteket, írása összesen 10 ezer oldalra rúg. A teljes hagyaték tanulmányozása olyan összefüggéseket tár fel az emberiség történelméről, azon belül hangsúlyosan az úz nép életéről, amiket még tanult ember is csak nehezen ért meg.
 
2. Anyahita kultusza, – aki az Arvisurák elindítója volt – megjelenik például [[Irán]]ban, Kangavárban (lKangavarban<ref>[http://www.itto.org/tourismattractions/?sight=998 angolA Wikipediakangavari oldalonAnahita 'Templetemplom ofaz Anahitaitto.org atadatbázisában, Kangavar')hozzáférés: 2017. szeptember 14.]</ref> de Bishapour városában is állt ezen istennő temploma.<ref>[http://koorosh-16www.fotopageslivius.comorg/?entry=1138504 Anahita articles/place/bishapur/bishapur-temple/ atA Bishapourbishapuri inAnahita Kazeroun(Farstemplom Province-a Iran) - koorosh's FotoPage - Fotopageslivius.com<!--org Robot generálta cím -->weboldalon]</ref> (Meg kell viszont jegyezni, hogy az Anyahita hagyományát megőrző [[Aveszta|Avesztában]] megjelenő Anyahita és a Paál Zoltán-féle Anyahita-alak között nem egyértelmű az összefüggés.)
 
3. Rómában, az [[Etruszk Nemzeti Múzeum]] (Villa Giulia) őriz néhány [[etruszkok|etruszk]] aranylapot (Pyrgi aranylemezek), melyek egyes feltételezések szerint eredeti Arvisura lapokat mutatnak.{{forrás?|date=május 2009}} A leletek 1964-ben kerültek napvilágra [[Massimo Pallottino]] régész vezetése által. Három aranytábla került elő, az egyik pun, a másik kettő etruszk szöveget tartalmaz.<ref>http://www.osservatorioletterario.net/etruszkmagyartalanyNN51-52.pdf</ref> Mind a [[Föníciai ábécé|főníciaiföníciai]], mind az [[etruszk nyelv]]en írt szöveg egy szent hely (templom) építésére vonatkozikutal; kapcsolatuk az ArvisurákhozArvisurákkal nem megállapítható.<ref>http://users.tpg.com.au/etr/etrusk/po/pyrgi.html The Golden Plates of Pyrgi</ref>
 
2017-ben néhány hipotézis született az Arvisura tartalmából való következtetésekkel arra vonatkozóan, hogy eldönthető legyen a már 40 éve vitatott nagyszabású könyv igazságtartalma.
 
== Arvisura mozgalom ==
Magyarországon 2001 óta több ezres kutatótáborarajongótábora alakult ki e regevilágnak és őstörténeti szemlélet alapján kutatóknak, ahogyan néhány klub is működött, s működik e szellemiség nevében., ([[Pécs]]ett, [[Ózd]]on és [[Budapest]]en).
 
Az Arvisurák szellemi hagyatéka szerint a hun törzsszövetség társadalma életben tartott több eseményt, mint például a [[Nagy Süán]] lovasversenyt, a Nagyszala törzsszövetségi fejedelmi gyűlést, tanácskozást valamint a Hajnaltűztánc szertartását. Magyarországon 2007-ben mindhárom hagyomány - ha kezdetleges formában is, de - feléledt, mert a Nagy Süánt [[Szekszárd]]on, 2007 júniusában (2-3-a., [[Gemenc]]i erdő, [[Bárányfok]]) a Nagy Süánt,<ref>http://www.nagysuan.hu</ref> a Nagyszalát Anna-völgyben, 2007 júliusában, a HajnaltűztáncotNagyszalát, [[Ózd]]-[[Uraj]] térségében pedig, 2007. szeptember végén (29-30-a.) [[Ózd]]-[[Uraj]]a Hajnaltűztáncot térségbenis megtartották. Az első és a harmadik esemény fényképes beszámolója megjelent a [[Magyar Világkép Kutató]] 2007. júniusi, júliusi és októberi számában. (ISSN: 1787-4106) A Nagy Süán Harcművészeti fesztivált a következő év júniusában második alkalommal is megrendezték Szekszárd-Sötétvölgyben.
A Nagy Süán Harcművészeti fesztivált 2008-ban második alkalommal is megrendezték Szekszárd-Sötétvölgyben 2008 júniusában.
 
== Források ==
 
* Paál Zoltán: ''Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából'' I-II. 1997-1998. Püski, {{ISBN|963-9040-65-7}}
 
* Paál Zoltán: ''Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából'' I-II. 2. jav., bőv., átszerk. kiad. 2003. Püski, {{ISBN|963-9337-94-3}}
 
* Paál Zoltán: ''Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából'' I-II. 3. kiadás 2005. Püski, {{ISBN|963-9906-71-9}}
 
* Paál Zoltán: ''A palócok regevilága'' Ózd, 1970-es évek - az Arvisura egy részének első ismert rövid, gépelt, nyers változata szkennelve - http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.498
 
* Paál Zoltán: ''Vérrel pecsételve'' (348. Arvisura) 2007. Sprint Nyip. Kft., {{ISBN|978-963-06-3070-2}}
 
* Kozsdi Tamás: ''A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép'' 2005. Gondolatház, {{ISBN|9630611856}}
 
* Kozsdi Tamás: ''A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép'' 4. bőv., átd. kiad. 2016. Angyali Menedék K., {{ISBN|978-963-08-3281-6}} (kibővítve Paál Zoltán és Dr. Pataky László rováskutató levelezéseinek részleteivel)