„Paál Zoltán (író)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
kicsit rendeztem
30. sor:
|wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
'''Paál Zoltán''' ([[Sajóvárkony]], [[1913]]. [[március 3.]] – [[1982]]. [[szeptember 29.]]) író, az ''[[Arvisurák]]'' szerzője. [[László Gyula (történész)|László Gyula]] neves magyar régész Paál Arvisura-elméletét és Szalaváré Tura történetét jóindulatúan "népmesének" minősítette.<ref>László Gyula: ''Őstörténetünk''. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. 122. o.</ref> {{forrás|Paál tevékenységét a mérvadóegyes hazai nyelvészetkutatók az ezotéria ezotériánaktárgykörébe nevezisorolják.}}
 
== Élete ==
Felmenői [[palóc]] kézművesek, anyai ágon pedig a [[Felvidék]]en egykoron megtelepedett Sturman családnak a leszármazottja.<ref>Paál Zoltán élete (Ózdi könyvtár) - http://www.vkozd.hu/images/pzmk.pdf</ref>. [[1924]]-[[1928]] között a [[Putnok]]i Polgári Fiúiskola tanulója volt. Édesapja halála miatt azonban az iskolát nem fejezte be, az [[Ózdi Kohászati Üzemek|Ózdi Vasgyárban]] kezdett dolgozni. Innen átlagon felüli képességei miatt a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Bányászati és Kohászati Szakiskolájába irányították, amit [[1933]]-ban felsőfokúfejezett végzettséggel befejezettbe. Két gyermeke született, Attilátakik közül Attila fiát tragikus körülmények közt veszítette el halála előtt, nem sokkal a halála előtt, Éva lánya ma is él [[Ózd]]on.
 
== Az Arvisurák ==
Saját önéletírása szerint [[1944]] decemberében [[munkaszolgálat]]ra behívtákhívták be, és többedmagával [[Németország]] felé irányították. Egy ötvenfős [[Szovjetunió|szovjet]] ejtőernyős [[partizán]]csoport, amely akkoriban a [[Sajó (folyó)|Sajó]] és [[Vág (folyó)|Vág]] vidékére érkezett, Paál Zoltánt véletlenszerűen megszöktette e menetből. A partizáncsapat egyik fiatal tagja volt [[Szalaváré Tura]], akinek nagyapja a [[manysi]] fő[[sámán]] unokája volt. Tura mesélt először Paál Zoltánnak az [[Arvisurák]] létéről a [[szlovákia]]i hegyek közötti bujdosás során. Átadta az Arvisurák világlátását, majd egy rögtönzött medvetoron ősi hagyomány alapján beavatta. Tura kiválasztottnak nevezte Paál Zoltánt, aki hevesen tiltakozott. Később mindketten német fogságba estek, fogságban átélték [[Drezda bombázása|Drezda bombázását]]. Tura a háború vége előtt nem sokkal [[Szombathely]]nél egy bombatámadásban meghalt.{{forrás}}
 
Tíz évvel a háború után Paál Zoltán már rendszeresen írni kezdett, majd belépett az [[Ózd]]i Irodalmi Körbe. Végül megszületett ''Vérrel pecsételve'' című regényének első kézirata (melynek munkacíme ''Joli-Tórem boglárja'' volt).
42. sor:
Munkáiból, melyek a [[Hun Törzsszövetség]] hatezer éves krónikáját örökítik meg, [[1972]]-ben kiadásra került a történetek első kisebb gyűjteménye, majd a nyolcvanas években több bővített kiadása is megjelent [[szamizdat]]ok formájában. Legteljesebb változata [[1998]]-ban jelent meg a [[Püski Kiadó]] gondozásában. A hatalmas, több ezer oldalas kézirat egyes részleteit Kanadában is kiadták.{{forrás}}
 
2017-ben néhány hipotézis született az Arvisura tartalmából való következtetésekkel arra vonatkozóan, hogy eldönthető legyen a már 40 éve vitatott nagyszabású könyv igazságtartalma.{{forrás}}
{{fő|Az Arvisura igaz vagy hamis voltát eldönthető hipotézisek}}
 
== Források Művei==
 
* Paál Zoltán: ''Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából'' I-II. 1997-1998. Püski, {{ISBN|963-9040-65-7}}
 
* Paál Zoltán: ''Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából'' I-II. 2. jav., bőv., átszerk. kiad. 2003. Püski, {{ISBN|963-9337-94-3}}
 
* Paál Zoltán: ''Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából'' I-II. 3. kiadás 2005. Püski, {{ISBN|963-9906-71-9}}
 
* Paál Zoltán: ''A palócok regevilága'' Ózd, 1970-es évek - az Arvisura egy részének első ismert rövid, gépelt, nyers változata szkennelve - http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.498
 
* Paál Zoltán: ''Vérrel pecsételve'' (348. Arvisura) 2007. Sprint Nyip. Kft., {{ISBN|978-963-06-3070-2}}
 
== Források ==
* Kozsdi Tamás: ''A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép'' 2005. Gondolatház, {{ISBN|9630611856}}
* Kozsdi Tamás: ''A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép'' 4. bőv., átd. kiad. 2016. Angyali Menedék K., {{ISBN|978-963-08-3281-6}} (kibővítve Paál Zoltán és Drdr. Pataky László rováskutató levelezéseinek részleteivel)
 
* Kozsdi Tamás: ''A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép'' 4. bőv., átd. kiad. 2016. Angyali Menedék K., {{ISBN|978-963-08-3281-6}} (kibővítve Paál Zoltán és Dr. Pataky László rováskutató levelezéseinek részleteivel)
 
== Jegyzetek ==