„Holdvilág-árok” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Domini-forrás.jpg|bélyegkép|<center>A Holdvilág-árok és a Karolina-árok találkozásánál található Domini-forrás]]

A '''Holdvilág-árok''' kedvelt kirándulóhely a [[Visegrádi-hegység]]ben, [[Pomáz]] központjától északnyugatra, körülbelül hat kilométernyi távolságban. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor [[Attila hun király|Attila]] városa ([[Szikambria|Sicambria]], Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelmet]] itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak.

 

== Természeti környezet ==

 

A Holdvilág-árok három ággal indul (ide értve a külön névvel illetett, legjelentősebb mellékágat is: a Karolina-árkot) [[Pomáz]] közigazgatási területén. Keleti ága a Nagy-Csikóvár és a [[Pörgelóci-hegy]] közé mélyül, középső ága a Pörgelóci-hegy és a [[Lom-hegy]] között van, amely ágak a [[Weislich-barlang]]tól 150 méterrel északkeletre egyesülnek (346 m-es szinten), majd a két részből egyesült árok délnyugat felé folytatódik a Domini-forrásig, ahol a harmadik ág, a Karolina-árok is beletorkollik. A Karolina-árok a [[Klanác-hegy]] felől tart a főárokba. A [[Domini-forrás]]tól a többnyire patakos völgy szurdokszerűen vezet a Kiskovácsi nevű településrészig, majd innen lankás partok között Csobánka-Margitligetnél torkollik a Dera-patakba.

 

 

[[Scherf Emil]] szerint a Holdvilág-árok és környékének mintegy 150-200 méter vastag piroklasztikus rétegei harmadkori üledékekre települtek. A legalsó réteg gránátos biotit-andezit. Ezen pedig többnyire hipersztén amfiból-andezittufa, illetve agglomerátum padok vannak. A tufarétegekben 20-40 centiméter vastag, helyenként kiékelődő mészkőbreccsás gránátos betelepülések fordulnak elő.

 

 

*1. [[Domini-barlang]] 15,90/+2,80 m

 

== A Holdvilág-árok rejtélye ==

[[Anonymus]] krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] temetkezési helye merre található. „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá [[Attila hun király|Attila]] király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos [[Szűz Mária]] tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.”<ref>[[Anonymus]]: [[Gesta Hungarorum]]</ref>

E forrás nyomán indult el a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] sírját.

 

== Régészeti feltárások ==

A régészeti kutatások sorát [[Sashegyi Sándor]] kezdte, [[1939]]-ben nagy erőfeszítésekkel feltárt egy hatalmas faragott Mithras kultuszhoz köthető sziklafalat. A leletek között egy kehelytartó sírszobor töredéke, bikaáldozati és lócsontok, egy 65 év körüli, taurid típusú férfi csontváza ( https://www.youtube.com/watch?v=osLA-CYx42s ) és egy kristály méregpohár voltak a legfontosabbak, ám ezek 1953-ban eltűntek a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ból. Sashegyi az [[1940-es évek]]ben új ásatásokat kezdett a területen, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] irányításával, az előző kutatások megerősítése és kiegészítése céljából, ám ez a munka a háború miatt hamarosan félbeszakadt.

 

[[1980]]-ban [[Michnai Attila]] folytatta a kutatást, de az ő kisléptékű régészeti ásatásainak sem sikerült kétségtelen bizonyítékot szolgáltatnia a Holdvilág-árok mondáiról.<ref>[http://www.gportal.hu/gindex.php?pg=6618184&nid=1273123 TENGRI - G-Portál<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Legutóbb [[Szörényi Levente]] zeneszerző folytatott itt kutatásokat, amelyek egy hét után eredményeztek egyértelműen emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom-, vas-, és szeneskő-maradványokat.

 

* Sashegyi Sándor: ''Holdvilágárok – Holtvilágárok''

* [[Prohászka Ottokár]]: ''A Pilis hegyén''

{{források}}

 

* [[Eszterhás István]] – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: ''A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész'' (Kézirat a Vulkánszpeleológiai Kollektíva Évkönyvében, az [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat|MKBT]] és a Barlangtani Intézet Adattárában, 1997. p.&nbsp;109-232.)

 

* [http://www.dobogokokirandulas.hu/Holdvilagarok Túraleírás, képek]

* [http://www.fotogaleri.hu/galeria+2058+holdvilag-arok.html Képek]