Wikipédia

„Ószeminárium” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a +kat.
a Layout szellősebbé tétele
5. sor:
[[Kép:Esztergom-Seminary from Szentgyorgymezo.JPG|bélyegkép|200px|jobbra|Az északi homlokzat]]
Az ószeminárium több, mint 80 méter hosszú, az északi és déli homlokzata közti szintkülönbség 10 méter, amit egy kétszintes alépítmény egyenlít ki. Érdekessége, hogy a déli - bazilikára néző - homlokzata [[klasszicizmus|klasszicista]], míg északi homlokzata [[romantikus stílus]]ban készült.
 
A déli homlokzaton, – a főbejárat felett olvasható – felirat: ''Pietati et Scientiis''. A bejárat két oldalán, fülkékben [[Szelepcsényi György]] és [[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]] érsekek szobrai állnak. Teljes alapterülete 2 hektár,<ref>Gyarapodás Programja 86. o.</ref> hasznos területe 12&nbsp;000 négyzetméter. Ez volt a Dunántúl legnagyobb középülete.<ref>MR1 Kossuth Rádió, Esti séta, 2010. szeptember 12.</ref> Átlagos belmagassága 4,5 méter. A második emeletet közvetlenül meg lehet közelíteni a Várhegyről is az öntöttvasból készült, úgynevezett Sóhajok hídján. Nevét onnan kapta, hogy hajdani szigorúságáról híres intézmény leendő papjai belépés előtt még egy nagyot sóhajtottak. Így aztán az esztergomiak a hidat – valószínű a [[Sóhajok hídja|velencei minta alapján]] – elnevezték Sóhajok hídjának.
 
12 ⟶ 13 sor:
[[Kép:Esztergom-seminary-inside.JPG|bélyegkép|200px|jobbra|Belső udvar]]
 
A török hódítás elől 1530-ban [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ra menekült az [[esztergomi érsekség]]. Ott alapította [[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]] [[esztergomi érsek]] az első magyar szemináriumot [[1566]]. május 19-én. Az alapító okirat az Ószeminárium folyosóján, egy vitrinben van kiállítva olyan oklevelekkel, és iratokkal együtt, amelyek többek között, [[Pázmány Péter]], vagy [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] kézjegyével vannak ellátva. Az érsekség visszaköltözése után az új épület volt hivatott befogadni a nagyszombati szemináriumot, ami 1850-től már egy [[Víziváros (Esztergom)|Vízivárosi]] kolostorban működött, Esztergomban. Az építkezés [[1820]]-ban indult meg. Első építője [[Packh János]], építtetője pedig [[Rudnay Sándor]] prímás volt, aki az egész Várhegynek új funkciót képzelt a Bazilikával, az azt körbevevő épületegyüttessel és a [[Sötétkapu (Esztergom)|Sötétkapu]]val. a munkákat helyi építőmesterek végezték. Ezekben az években a kanonok sor épületei elkészültek, de a szeminárium csak az alapokig, a föld szintjéig épült fel. Az építkezés negyven éven át szünetelt, és csak [[1861]]-ben folytatódott [[Hild József]] vezetésével, és valószínűleg [[Prokopp János]] érseki uradalmi mérnök közreműködésével. A több éves szünet okát nem tudni, de valószínű, hogy minden erőt a főszékesegyház építésére akartak fordítani. Végül [[1865]]. [[október 8.|október 8-án]] nyitották meg a ''Szent István Királyról és a Boldogságos Szűzről Nevezett Érseki Ősrégi Papnevelő Intézetet''. Becslések szerint 1861 és 1865 között az építkezés 300 000 forintba került. 1861-ben Hild még 250 000-re becsülte az épület befejezésének teljes összegét.
 
Az érsekség visszaköltözése után az új épület volt hivatott befogadni a nagyszombati szemináriumot, ami 1850-től már egy [[Víziváros (Esztergom)|Vízivárosi]] kolostorban működött, Esztergomban. Az építkezés [[1820]]-ban indult meg. Első építője [[Packh János]], építtetője pedig [[Rudnay Sándor]] prímás volt, aki az egész Várhegynek új funkciót képzelt a Bazilikával, az azt körbevevő épületegyüttessel és a [[Sötétkapu (Esztergom)|Sötétkapu]]val. a munkákat helyi építőmesterek végezték. Ezekben az években a kanonok sor épületei elkészültek, de a szeminárium csak az alapokig, a föld szintjéig épült fel. Az építkezés negyven éven át szünetelt, és csak [[1861]]-ben folytatódott [[Hild József]] vezetésével, és valószínűleg [[Prokopp János]] érseki uradalmi mérnök közreműködésével. A több éves szünet okát nem tudni, de valószínű, hogy minden erőt a főszékesegyház építésére akartak fordítani. Végül [[1865]]. [[október 8.|október 8-án]] nyitották meg a ''Szent István Királyról és a Boldogságos Szűzről Nevezett Érseki Ősrégi Papnevelő Intézetet''. Becslések szerint 1861 és 1865 között az építkezés 300 000 forintba került. 1861-ben Hild még 250 000-re becsülte az épület befejezésének teljes összegét.
Az épületbe költözött papneveldében a [[Esztergomi érsekség|főegyházmegye]] növendékein kívül [[Nagyvárad]]ról, [[Munkács]]ról, [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]ről, [[Nyitra (település)|Nyitráról]] és [[Bosznia|Boszniából]] is tanultak. Számuk elérte a kétszázat. A [[második világháború]] alatt katonai menedéknek használták. Államosítása után, 1953-tól katonai nevelőintézet működött az épületben, majd [[1955]]-től a szovjet hadsereg vette át, és katonai kórházat rendezett be benne. Az [[1956-os forradalom]] esztergomi eseményeinek fő helyszíne volt.(Lásd az [[Esztergom története#Az 1956-os forradalom|Esztergom története]] szócikket) Az épületet egészen [[1990]]. január 18-ig használta a hadsereg, aminek következtében állaga jelentősen leromlott. Az egyház [[1993]]-ban kapta vissza, de a felújítások megkezdésére még tíz évet kellett várni. Az épület mellé, Szentgyörgymező irányába egy száz fő elszállásolására alkalmas vendégházat építettek. 2002 és 2009 között a [[Mindszenty Emlékhely]] működött az emeleten, ami később a bazilikába költözött át. A felújításra közel 3 milliárd forintot fordított az Esztergom – budapesti főegyházmegye, ebből 755 millió forintot az Esztergomi Hittudományi Főiskola vezette felsőoktatási konzorcium (tagjai: PPKE, VJRKTF) által megvalósított HEFOP 4.1.2 felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési projekt tett ki. A teljes felújítás 2006 nyarára, a Bazilika felszentelésének 150. évfordulójára készült el. A szemináriumot [[Erdő Péter]] újra felszentelte. A ceremóniát megelőző szentmisén [[Scitovszky János]] prímás miseruháját és [[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]] pásztorbotját viselte, amit máskor a [[Keresztény Múzeum]]ban őriznek. A jubileumi ünnepségre [[Sólyom László (jogász)|Sólyom László]], köztársasági elnököt, és több politikust is meghívtak. A nagyszeminárium épületének hivatalos neve ''Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ'' lett. A felújítások után kutatási központ, az [[Esztergomi Hittudományi Főiskola]], egy konferencia központ, az [[Esztergomi Főkáptalan Levéltára|Érseki Levéltár]], [[Főszékesegyházi Könyvtár|Érseki Könyvtár]], a [[Keresztény Múzeum]], a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola (a mai [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar]]) valamint a [[PPKE BTK]] Nyugati Szláv Kulturális Kutatócsoportja kaptak helyet a hatalmas épületben.
 
Az épületbe költözött papneveldében a [[Esztergomi érsekség|főegyházmegye]] növendékein kívül [[Nagyvárad]]ról, [[Munkács]]ról, [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]ről, [[Nyitra (település)|Nyitráról]] és [[Bosznia|Boszniából]] is tanultak. Számuk elérte a kétszázat. A [[második világháború]] alatt katonai menedéknek használták.
 
Államosítása után, 1953-tól katonai nevelőintézet működött az épületben, majd [[1955]]-től a [[Szovjet Hadsereg]] vette át, és katonai kórházat rendezett be benne. Az [[1956-os forradalom]] esztergomi eseményeinek fő helyszíne volt.(Lásd az [[Esztergom története#Az 1956-os forradalom|Esztergom története]] szócikket) Az épületet egészen [[1990]]. január 18-ig használta a hadsereg, aminek következtében állaga jelentősen leromlott.
 
Az egyház [[1993]]-ban kapta vissza, de a felújítások megkezdésére még tíz évet kellett várni. Az épület mellé, Szentgyörgymező irányába egy száz fő elszállásolására alkalmas vendégházat építettek. 2002 és 2009 között a [[Mindszenty Emlékhely]] működött az emeleten, ami később a bazilikába költözött át. A felújításra közel 3 milliárd forintot fordított az Esztergom – budapesti főegyházmegye, ebből 755 millió forintot az Esztergomi Hittudományi Főiskola vezette felsőoktatási konzorcium (tagjai: PPKE, VJRKTF) által megvalósított HEFOP 4.1.2 felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési projekt tett ki.
 
A teljes felújítás 2006 nyarára, a Bazilika felszentelésének 150. évfordulójára készült el. A szemináriumot [[Erdő Péter]] újra felszentelte. A ceremóniát megelőző szentmisén [[Scitovszky János]] prímás miseruháját és [[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]] pásztorbotját viselte, amit máskor a [[Keresztény Múzeum]]ban őriznek. A jubileumi ünnepségre [[Sólyom László (jogász)|Sólyom László]], köztársasági elnököt, és több politikust is meghívtak. A nagyszeminárium épületének hivatalos neve ''Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ'' lett.
 
A felújítások után kutatási központ, az [[Esztergomi Hittudományi Főiskola]], egy konferencia központ, az [[Esztergomi Főkáptalan Levéltára|Érseki Levéltár]], [[Főszékesegyházi Könyvtár|Érseki Könyvtár]], a [[Keresztény Múzeum]], a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola (a mai [[Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar]]) valamint a [[PPKE BTK]] Nyugati Szláv Kulturális Kutatócsoportja kaptak helyet a hatalmas épületben.
 
== Hivatkozások ==
21 ⟶ 32 sor:
== Külső hivatkozások ==
{{Commonskat|Seminary of Esztergom}}
* [http://www.szentadalbert.hu/index www.phpszentadalbert.hu] Hivatalos– hivatalos oldal]
* [http://www.szeretgom.hu/portal/content/contentId/5954 Az épület felújítás előtt]{{dead link}}
* [http://www.metoepito.hu/index.php?p=ep&s=al&d=esztergszall&l=h Képek a szeminárium szállásépületéről]{{dead link}}
* [http://www.vjrktf.hu/szeminarium/index.htm Képek az épület felújításáról (2005)]{{dead link}}
* [http://egominfo.hu/f_egy_irmutat.phtml?sn=1&ir=3063 Egy cikk az épületről (2006)]{{dead link}}
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=163 Légifotók Esztegromról és a szemináriumról]
 
== Források ==
* Sapientia aedificavit sibi domum – Papképzés Esztergom városában (2006)
 
<gallery>
Kép:Esztergom-Szeminarium hid.JPG|A [[Mindszenty Emlékhely]] korábbi bejárata, a ''Sóhajok hídja''
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ószeminárium”