Szent Ferenc-rendi szerzetes és plébános volt Dorozsmán a XVIII. század végén; a könyvnyomtatással is foglalkozott; ezért pert akasztottak a nyakába, mely 1794-től 1800-ig tartott. A kézisajtót 1787-ben ingyen kapta Ambró Ferenc [[vác]]i nyomdásztól, a szükséges betűkészletet 1788-90-ben a budai egyetemi nyomdától szerezte meg. A nyomtatást 1790-ben [[PádéPadé]]n, egy bánáti kis helységben kezdette meg, ahol a plébánost helyettesítette. Saját «Toldalék»-ján kívül, mindössze 19 többnyire apró nyomtatványt készített és ingyen osztogatta Pádén, ahol a gyermekek oktatásával is foglalkozott. A szógyűjtésen kívül könyvek fűzésével és kötésével is foglalkozott. 1793. június 25-étől helytartótanácsi rendelet a könyvnyomtatás gyakorlását hatósági engedelemhez kötötte; Takátsot figyelmeztették a tilalomra, de ő, aki akkor [[Lőrinci]]n [[Dobrinczky György]] plébános mellett mint káplán működött, a felszólításnak nem tett eleget. 1795. április 19. Takátsnál házkutatást tartottak és [[Zerdahelyi Gábor]] váci nagypérpost áthelyezte [[Kerekegyháza|Kerekegyházára]]. 1798-ban újabb följelentés érkezett Takáts ellen, aki időközben [[Csongrád (település)|Csongrád]]ra, innét [[Hódmezővásárhely]]re, majd végül Dorozsmára került Dianovszky plébános mellé. 1798. április 2-án újabb házkutatást tartottak nála; ekkor ''Toldalék'' c. munkája 60 példányát, nyomtató asztalát és betűkészletét lefoglalták. Később, midőn Dorosmára visszatért, a lefoglalt nyomdakészletet tartalmazó ládákat feltörte és a készletet magával vitte [[Szabadka|Szabadkára]]. Takáts a helytartótanács zaklatásai miatt kézisajtóját megsemmisítette; erre 1810. június 17-én a vizsgálatot ellene megszüntették.
