„Tengelic (település)” változatai közötti eltérés

A község történetében mérföldkő volt, amikor az [[1700-as évek]] elején Gindly Urbán Fülöp és Gindly Balázs Ferdinánd győri [[tőzsér (foglalkozás)|tőzsérek]] adományként kaptak [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]]tól, amintegy több15 000 mint 25000 katasztrális holdnyihold területet. A legenda szerint, Gindly testvérpár annyi földreföldet tehetett szert,kapott amennyit napkeltétől napnyugtáig lovon körbe tudotttud szántatnijárni, Tengelic és akötéllel be tudja keríteni, bár egy másik környezőváltozat településekkörbeszántásról határábanszól. Ez az óriási birtok házasságok és öröklődések révén több uradalomra szakadt. A birtokosok közül többen a haladásért küzdöttek, pl.: [[Csapó Dániel]], [[Bezerédj István]], I. [[Csapó Vilmos]] és II. Csapó Vilmos.

A [[20. század]] elején a falu mostani területén található 1381 hektáros Zichy-birtokot felparcellázták. A32 Zichy-birtoktelepülésről sereglettek ide a zsellérek. 1905-ben kezdődő200 felosztásatelepes nyománcsalád 32 településről sereglett ideérkezett, mintegynémetek 200és telepes családmagyarok. 1906-ban megépült az iskola, mivel az 1884-ben alapított pusztai iskola, az alapító gróf [[Zichy Edmund]] (Ödön) halála után már nem volt elég az egyre növekvő számú gyerekeknek. Eleinte medinai, szedresi, azután kölesdi irányítás alatt volt a falu, majd 1907-ben saját közigazgatása létesült, a falu saját irányítás alá került.

A falu legelső bírója Csapó Dániel volt. Ebben az évben lett a falu neve Gindly család község (a település hivatalos neve 1907-ig Kistengelic). 1912-ben egy magtárból megépült a katolikus templom, illetve akkor avatták fel. 1928-ban emelet épült az iskolára, 1929-ben a lakosság támogatásával megépült a kultúrház, ami sok közösségi programnak adott otthont. 1931-ben a község neve Tengelic lett. 1937-ben megépült a református templom, 1941-ben pedig az óvoda. A [[második világháború]] alatt élelemhiány következett be, ezt közmunkával oldották meg, a munkáért búzát kapott a lakosság. 1944. december 1-jén a szovjet csapatok bevonultak Tengelicre, ezzel a településen véget ért a háború. A háború megtizedelte a lakosságot, utána pedig elkezdték kitelepíteni a németeket. 1945-ben a Csapó család földjét csökkentették, később 1949-ben végleg távozniuk kellett, mert a megalakult tsz vette tulajdonába a birtokot és a „kastélyt”. 1946-47-ben villamosították a falut.