„Magyar László (Afrika-kutató)” változatai közötti eltérés

 

=== Az első afrikai utazás ===

 

Magyar a biéi fejedelem engedélyével a Kuitu folyó partján építette fel tanyáját, és mintegy 50 rabszolgájának kunyhóit. A telep 30 nagyobb és 50 kisebb épületből állt. Magyarnak bemutatkozásra fel kellett keresnie az ország fővárosát, Kombála-an-Bihét, s meglátogatni ''Kajája Kajángula'' fejedelmet. A fejedelem olyannyira „kitüntette” figyelmével, hogy feleségül adta hozzá egyik leányát, az akkor még csak 14 éves ''Ina-Kullu-Ozoró''t. Ozoro odaadó társa lett Magyarnak, és több fiút is szült neki. Magyar maga írja le, hogy afrikai szokás szerint többnejűségben élt. Fő felesége, Ozoro révén sok rabszolga birtokába jutott, és az előkelő rokonság miatt joggal gondolhatott arra, hogy egykor majd az ő sarja kerülhet Bié trónjára. Biében megtelepedve tervezte megismerni Lunda-országot, vagy amint nevezni szokták: a Muata Jamvó birodalmát. (A lunda egy bantu törzs Zairéban — a 16. században hatalmas birodalmuk volt a Kongó-medencében. A Muata Jamvó az uralkodó megnevezése volt.) A felfedező úthoz szükséges anyagiak előteremtésére több árut Benguelába szállíttatott, és ott nyereséggel eladta. Karavánja 1850. február 20-án indult útnak 235 fegyveressel. Útjára felesége és néhány rabnője is elkísérte. Több tartományt bejárt, egy sereg afrikai törzsnél megfordult. Magyar László ezen az útján felfedezte a Kongó és a [[Zambézi]] folyók [[vízgyűjtő terület]]ét, és a [[Kasai]] folyót követve augusztus vége felé érte el útja talán legészakibb pontját, [[Yah Quilem]] városát. 1851. május végén indult vissza Biébe. Útját úgy irányította, hogy felkeresse ''Kabebét'', a rettegett uralkodó, Muata Jamvó székvárosát. Lunda-ország fővárosának életét, Muata Jamvó barbár pompájú udvarát először Magyar László írta le. Tudósításából derült ki az uralkodó kegyetlensége, aki egész települések lakosságát adta el rabszolga-kereskedőknek a nemesek kivételével, akiket viszont kivégeztetett. Alattvalóit sokszor orr-fül, szeméremtest levágásával büntette. A fejedelmet Magyar 300 felesége között találta — ők voltak a testőrei. Leírásából képet alkothatunk a rabszolga-kereskedők kapzsiságáról és embertelenségéről — úgy védekeztek a rabszolgák [[depresszió]]ja ellen, hogy napközben többször énekeltették őket. Mivel Muata Jamvo birodalmába először 1843-ban ''Garca Joakim Rodriguez'' portugál utazó jutott, és Magyar után csak 1880-ban számolt be az országról két német kutató, [[Buchner]] és [[Pogge]], ezért Magyar fontos híreket közölt az ország elhelyezkedéséről és társadalmi állapotairól. Földrajzi felfedezéseinél nem kevésbé fontosak a Kongó mentén végzett [[néprajz]]i kutatásai a ''muserongo'' és ''kongo'' népek között. Bié lakosságának, a ''mbunda'' népnek a kutatásában Magyar László leírása mindmáig alapvető forrásmunka.