„Magyar László (Afrika-kutató)” változatai közötti eltérés

=== Az első afrikai utazás ===

[[Fájl:Angola Provinces Bie 250px.png|right|thumb|Bié tartomány Angolában]]

Az Atlanti-óceán partjára visszatérve a part mentén 1848. december 9-én jutott el [[Benguela|Benguelába]]. Itt értesült arról, hogy 80-90 mérföldnyire az ország belsejében nagy síkságok, gyönyörű tartományok fekszenek egészséges éghajlattal és barátságos lakókkal. Tízezer frankot érő pénzén árut vásárolt, és 1849. január-februárjában elindult egy [[karaván]]nal a [[Bié]]-fennsíkra. Biéből a karavánok mindig árukkal gazdagon megrakodva érkeztek Benguelába. Ezért is eshetett erre az úti célra Magyar választása, tehát eleinte nem annyira a kutatási vágy, tudományos szenvedély, mint inkább a kalandszeretet és főként életkörülményeinek javítása irányított a földrajzi felfedezésekhez. A karavánok általában igen népesek voltak, néha akár háromezer ember is. Egy részük fegyveres kísérő volt, a többség pedig teherhordó — a terheket ekkor még emberi erővel, gyalogosan szállították. Magyar László is csatlakozott egy karavánhoz, amit egy Mursza nevű biéi nemes vezetett — őt Magyar későbbi fejedelmi apósa évek múlva méreggel megölette. A fehér ember mindig emelte a karaván tekintélyét és növelte biztonságát, így Mursza is örömmel vette Magyar László és Pakaszéró nevű személyes kísérője „(kiszongója)”, valamint tolmácsának és málhát cipelő három rabszolgájának csatlakozását. Útközben kapta Magyar László afrikai nevét, mivel gyakran kérdezősködött, a portugál ''como'' (micsoda) szó után a bennszülöttek '''Enganna Komónak''' (Komo úrnak) nevezték el — ezt a nevet egész afrikai életében megtartotta. Az úton Magyar feladata az volt, hogy a karaván nevében átnyújtsa a termékekből, posztóból álló vámot a törzsfőnököknek. Az út ellenséges törzsek fenyegetése közt haladt, és örökké éberen kellett vigyázni az árura is. Az útleírásban megemlít egy romantikus találkozást egy benguelai portugál kereskedő szép özvegyével — ő hét évvel később megmentette Magyar László életét. Több tartományon áthaladva a karaván végül szerencsésen megérkezett Biébe. Magyar Pakaszéró falujában, Masisi Kuituban keresett magának végleges szálláshelyet.