„Körszínház (Budapest)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
35. sor:
 
==Története==
'''1958 - 1990'''
* A Körszínház, [[Kazimir Károly]]nak, a Jókai Színház (későbbi Thália Színház) főrendezőjének kezdeményezésére jött létre. [[Szophoklész]] két görög klasszikus drámájával nyitott a színház a [[Városliget]]ben, az ''Ipari Vásár'' területén álló '''Építésügyi Minisztérium pavilonjá'''ban. [[1958]]. [[július 19.|július 19-én]] [[Zolnay Zsuzsa|Zolnay Zsuzsával]] a címszerepben az Antigoné, másnap [[1958]]. [[július 20.|július 20-án]] az Oidipusz király című drámát mutatták be, [[Básti Lajos]]sal a főszerepben. [[1959]]-ben a Körszínháznak nem voltak előadásai. [[1960]]-tól új helyszínen, az egykori [[Jégszínházban]] a [[Magyar Jégrevű]] Istvánmezei úti színházépületében tartották az előadásokat. Itt működött a nyári színház [[1967]]-ig. Kazimir Károly és Rajkai György díszlettervező új játszóhelyet keresve, séta közben bukkantak a [[Városliget]]ben a [[Budapesti Nemzetközi Vásár]] (BNV) területén a '''lengyel pavilon'''ra, miután kiderült, hogy a Jégszínházból menniük kell. A Városligeti BNV területén álló épületek csak a tavaszi -, illetve az őszi vásárok idején voltak használatban. A kiállítási csarnokok az év többi időszakában leginkább üresen, kihasználatlanul álltak. 1974-ig a Körszínháznak a lengyel pavilon adott otthont. Korábban ugyanis döntés született arról, hogy [[1974]]-től a Budapesti Nemzetközi Vásárt a Városligetből [[Budapest X. kerülete|Kőbányára]], a mai HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területére költöztetik át. A döntés értelmében a Körszínháznak helyet adó lengyel pavilon is bontásra került, de néhány pavilont meghagytak. Ezek közül a volt '''szovjet pavilont''' ajánlották fel új helyszínnek Kazimirék, illetve a Körszínház számára.
* A Körszínház, [[Kazimir Károly]]nak, a Jókai Színház (későbbi Thália Színház) főrendezőjének kezdeményezésére nyílt meg az egykori Jégszínházban, a [[Magyar Jégrevű]] Istvánmezei úti színházépületében, [[1958]]. [[július 19.|július 19-én]], s itt játszott [[1967]]-ig, majd a [[Városliget]]be, a [[Budapesti Nemzetközi Vásár]] (BNV) egykori lengyel pavilonjába költözött át. 1974-től a Budapesti Nemzetközi Vásárt a mai HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területére költözötték, de néhány pavilont meghagytak. Így a volt osztrák vagyis 22-es pavilon épülete is megmaradt, amely innentől kezdve a Thália Színház művészeinek állandó nyári játszóhelye lett 1990-ig. (A plakátokon egy ideig így szerepelt a Körszínház címe, megközelíthetősége: Budapest, XIV. kerület, Városligeti körút 22. pavilon a volt BNV területén)
*Erre az időszakra Kazimir Károly így emlékezett:
 
''"A lengyel pavilont szédszedték az egész vásárvárost szétszedték, mindenfajta terveket dolgoztak ki arról, hogy ott pihenőpark, sportpark, szórakozópark legyen. Mindig várom, hogy valaki azt is kérje: biztosítsanak helyet a Körszínháznak. Szerencsére a Fővárosi Tanács vezetői komolyan gondolkoznak a Körszínház létéről. Különben nagy baj lenne...A lengyel pavilontól elbúcsúztam, pedig úgy megszoktuk...az utolsó vastraverzeket feldobták egy teherautóra, s ezt a Városliget fái is rendkívül közönyösen szemlélték,...az idegen, vasból és üvegből készült ormótlan csarnok végre eltűnt. Alig száz, kétszáz méterre ott volt a szovjet pavilon. Külsőre impozánsabb, betonrészei is vannak, s kezdtem megbarátkozni a gondolattal"<ref>Kazimir Károly: Világirodalom a Körsszínházban - (Szépirodalmi könyvkiadó, 1975)</ref>...''
 
*[[Bécs]] ''Theather in der Josepstadt'' nevű színházba, vendégjátékra készülő társulat, próbahelyiségként már a '''szovjet pavilon''' épületében készülhetett. Az "Isten veled monarchia" című darabot, már itt próbálták a Thália Színház művészei.
 
*Kazimir Károly így emlékezett:
''"Megbarátkoztunk hát a gondolattal, terveket készítettünk és már elképzeltem a következő bemutatónkat a Városliget fái között a szovjet pavilonban, amikor váratlanul kaptam a hírt, hogy nincs szovjet pavilon, mert annak ellenére, hogy sokan és többször megbeszéltük a terveket szakemberekkel...csak egyet nem, hogy a födémszerkezetet megvizsgálják...A szakemberek - kicsit későn - megállapították, hogy összeomlás előtt áll az épület és szó sem lehet arról, hogy a szovjet pavilonban játsszék a Körszínház. Hosszasan sétáltam a romos furcsa hangulatú Városligetben, ami most ebben a bontási periodusban vásárváros sem volt és liget sem....Előzőleg szó volt arról, hogy a melletünk levő '''osztrák pavilon'''ban tinédzser klub lesz, kuglipályával és sörcsarnokkal...ebből a csarnokból téli-nyári ifjúsági szórakozóhelyet akatak építeni, de aztán kiderült, hogy csak nyári lehet, téli nem, mert nem fűthető. Akkor arról volt szó, hogy lebontják az osztrák pavilont."''<ref>Kazimir Károly: Világirodalom a Körsszínházban - (Szépirodalmi könyvkiadó, 1975)</ref>
 
*Ám ahogy kiderült, hogy a '''szovjet pavilon''' rossz állapotban van, már csak az osztrák pavilon jöhetett szóba. Végül az '''osztrák pavilon''' lett a színházé. (A fiatalok sem maradtak a nekik beígért pavilon nélkül, hiszen - igaz, hogy évekkel később, de elkészült a [[Petőfi Csarnok]] is.)
*Megszűnt a vándorlás, a korábbi 15 év munkája sem veszett el, a Körszínház állandó otthonra lelt a megmaradt volt osztrák pavilon (vagyis 22-es pavilon) épületében, amely innentől kezdve a Thália Színház művészeinek állandó nyári játszóhelye lett [[1990]]-ig. (A plakátokon egy ideig így szerepelt a Körszínház címe, megközelíthetősége: Budapest, XIV. kerület, Városligeti körút 22-es pavilon a volt BNV területén)
 
'''Klasszikusok és világirodalom a Körszínházban'''
* A térszínpad kevés díszletet igénylő és sok mozgásalkalmat kínáló lehetőségeinek kihasználásával a társulat kezdetben klasszikus görög drámákat játszott ([[Antigoné]], [[Oidipusz]], Iphigénia Auliszban). Majd a kedvező kritikai fogadtatást látván további világirodalmi remekeket tűztek műsorra (Corneille, [[William Shakespeare|Shakespeare]], [[Bertolt Brecht|Brecht]], [[Pedro Calderón de la Barca|Calderón]], [[Dante Alighieri|Dante]] stb.). Később a világirodalom különös hangulatú, epikus műveinek színpadi adaptációit: - [[Kalevala]] (finn-eposz), Ramajana (indiai-eposz), Hiawata, Ezeregyéjszaka, [[Gilgames]] stb.) láthatták a nézők, amelyeknek bemutatásával a Körszínház a világszínház új irányzatainak egyik kísérleti színterévé vált. A városligeti épületben tehát 1990-ig működött a Körszínház, melynek alapítója, művészeti vezetője Kazimir Károly volt, aki közben a Thália Színház igazató-főrendezői posztját is betöltötte. EgészségiA Körszínház valamennyi produkcióját ő rendezte, egy kivételével. Az 1960-ban bemutatott ''Örök Amphytron'' című előadást Kazán István rendezte. [[1959]]-ben nem volt előadása a Körszínháznak. Kazimir Károly egészségi állapotára hivatkozva [[1991]]-től lemondott tisztségéről a színház vezetéséről.
'''1991 - 2000, január 11.''' (Körszínházból Globe színház)
* 1991. [[február 1.|február 1-én]] létrejött egy sajátos színházi alakulat, ugyanis a Nagymező utcai épület adott helyet a Thália társulata mellett a játszóhellyel nem rendelkező [[Rock Színház]]nak is. A két társulat - önállóságát megőrizve, közösen használta az épületet. Az igazgató nélkúl maradt Thália Színház utódtársulatanak az élére, - igazgatói állására - a Fővárosi Önkormányzat pályázat útján, két évre (1991-1993) Mikó Istvánt, a színház egyik vezető színészét nevezte ki. Létrejött az Arizona Színház. Az ügyvezető igazgató Rohály Miklós lett, akit hamarosan menedzser-igazgatóként Nyerges Ferenc követett ezen a poszton. Az új vezetés bérbe adta a színház harmadik, nyári játszóhelyét, a Körszínházat - évi tízmillió forintért , melyet a Globe Színház és Kiállítóterem Kft. üzemeltett. A '''Körszínház'''ból - '''Globe Színház''' lett. Az épületet [[1990]]-ben a bérlő költségére - akkori áron 30 millió forintért - téliesítették. A színházban ismeretterjesztő kiállítások, diszkó és a Labdatér Színház illetve a Nevesincs gyermekszínház működött. A városligeti Globe Színház [[2000]]. [[január 11.|január 11-én]] a hajnali órákban leégett. alig több mint egy évvel Kazimir Károly halála után. A szándékos gyújtogatás elkövetőjét azóta sem találták meg, ezért a rendőrség a nyomozást lezárta.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
==Előadások==