„Etnikai vallás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Az e vallásoknak tulajdonított sajátosságok közül sok bizonyult a közelebbi megismerés nyomán tévedésnek, például az [[ősök tisztelete]]. {{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár}} A velük kapcsolatos feltevések közül a leginkább tárgyszerű az [[animizmus]], vagyis az a felfogás, mely szerint mindent valamilyen lélek jár át. {{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár}}
7 ⟶ 6 sor:
A vezérlő isteni útmutatásokat a tagok közvetlenül átélik és rituális könyörgéssel eszközlik ki. A mítoszokba és szimbólumokba foglalt világértelmezések a papi vezetők titkos tudásának alkotják részét. Nagy hangsúlyt helyeznek a békés társas viselkedésre. {{refhely|Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár}}
Ha a teremtő isten eszméjét keressük, akkor az általában csak a mítoszokban játszik szerepet, hiszen a világ teremtése után visszavonult, és nincs közvetlen befolyása a jelenre.<ref>Mircea Eliade: A szent és a profán</ref> Nem tisztelik rendszeresen, és gyakran csak vészhelyzetekben hívják. Nem szentelnek szentélyeket neki. Az [[istenkáromlás]] és [[eretnek]]ség ismeretlen fogalmak. E vallások legfontosabb kiindulópontja a [[transzcendens]] közvetlen élménye. Elterjedt gyakorlatok az [[Áldozat (vallás)|áldozat]]i rituálék, a [[böjt]]ölés, a szándékos elszigetelődés vagy hallucinogén anyagok fogyasztása látomások létrehozása érdekében. Gyógyítók, varázslók, látnokok vagy hasonlók működnek az ember és a [[túlvilág]] között.
A [[Második vatikáni zsinat|II. vatikáni zsinat]] nem keresztény vallásokkal kapcsolatos állásfoglalása a törzsi vallásokra is vonatkozik: ''A katolikus Egyház semmit nem utasít el abból, ami ezekben a vallásokban igaz és szent.''{{refhely|Nostra aetate- deklaráció az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról}}
|