„Vere Gordon Childe” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete: blinkjav (Dezső Tamás (asszirológus)| |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
35. sor:
Hírneve további könyveivel egyre nagyobb lett, a korban szokatlan módon könyveit nemcsak a szakma, hanem a nagyközönség is lelkesen olvasta. Szokatlan állításai nemcsak az ősrégészet, hanem az [[ókor]]i történelem témakörében is megjelentek, így például az ókori civilizáció csúcsát nem az akkor szokásos görög-római kultúrában, hanem a klasszikus hellén előtti görögben látta. 1927-ben részt vett a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] tószegi ásatásain, amelyet a [[Cambridge-i Egyetem]]mel közösen végeztek. A Kárpát-medence régészete megragadta, 1929-ben adta ki a ''Duna őstörténete'' című munkáját.
1927-től 1946-ig az [[edinburgh]]i egyetemen tanított, 1928-tól 1931-ig a [[Skara Brač]] nevű település melletti [[kőkorszak]]i falu feltárását is vezette. 1932-ben publikálta [[Miles Burkit]]tel közösen készített kronológiai tábláját, mely rendszert később a [[radiokarbon]]os vizsgálatok felborítottak.<ref>[[Colin Renfrew]]: ''A civilizáció előtt. A radiokarbon-forradalom és Európa őstörténete''. Fordította [[Dezső Tamás (asszirológus)|Dezső Tamás]]. Az utószót írta: Raczky Pál. Budapest, 1998, Osiris, 45. p. {{ISBN
Az ''Antiquity'' folyóiratban nekrológja így szólt: ''„Olyan tudós volt, akinek becsületességét általánosan elismerték, és aki az anyagi kultúrának a régészek által - s mindenekelőtt őáltala - alkotott új világában a legmagasabb színvonalon tartotta a régebbi szakműveltséget. (...) Intellektuális ereje és emlékezőtehetsége elsőrendű és hatalmas volt, tökéletesen feldolgozta egész Európa és a Közel-Kelet régészetét, eredményeit pedig olvasható formában adta át kollégáinak és a nagyközönségnek. A civilizáció kezdeteiről és fejlődéséről alkotott nézetei eredetiek és forradalmiak voltak, és mély hatást gyakoroltak korunk legkiválóbb elméire.”''<ref>Antiquity, 1957. november 5. O. G. S. Crawfurd</ref>
|