„Münchner Residenz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
24. sor:
 
====Története====
A kincstárat [[V. Albert bajor herceg]] alapította végrendeletileg 1565-ben azzal, hogy a [[Wittelsbach-ház]] tulajdonában álló elidegeníthetetlen, örökletes és dinasztikus ékszereket együtt kell őrizni. Az alapító utódai, [[V. Vilmos bajor herceg]], [[I. Miksa bajor választófejedelem]] és a többiek rendszeresen bővítették a kincstár állományát. [[Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem]] a 18. században a pfalzi kincseket is Münchenbe hozta. 1803-ban az egyházi javak elkobzása révén is számos középkori kinccsel bővült az állomány. 1805-ben, a [[Bajor Királyság]] létrejöttével az új királyi koronát és ékszereket is a kincstárban helyezték el.
 
A 19. század elején, a [[Bajor Királyság]] létrejöttével az új királyi koronát és ékszereket is a kincstárban helyezték el, valamint 1803-ban az egyházi javak elkobzása révén is számos középkori kinccsel bővült az állomány.
 
A kincstárat 1731-ben egy erre a célra kialakított teremben helyezték el az Ősök galériája mellett (ma itt a porcelángyűjtemény látható). 1897-ben a a gyűjteményt egy másik teremben kapott helyet, aminek a neve később ''Alte Schatzkammer'' lett, és megnyitották a nagyközönség számára is. Ma itt a múzeum fogadóhelyisége, pénztára van.
 
A világi kincstár mellett a korai 17. századtól a Münchner ResidenResidenz udvari kápolnájában őriztek számos rendkívül értékes liturgikus kegytárgyat, relikviát, ereklyetartót is, főleg V. Vilmos és I. Miksa szerzeményeiből. Ezek egy részét 1958-ban szintén a kincstárban helyeztékkincstárhoz elcsatolták.
 
A kincstár mai formájában 1958. június 21-én nyílt meg a ''Königsbau'' épületrész földszintjén, a [[Residenzmuseum]] első szakaszának kialakításával egy időben.