„Világvégével kapcsolatos jóslatok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Világvége és vallások: forma |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
31. sor:
=== Első ezredforduló ===
Bár elterjedt nézet szerint a kora [[középkor]]i keresztény apokaliptikus tanok nyomán [[1000]]-ben általános világvégevárás, ill. pánik uralkodott el Európában, [[Hahner Péter]] történész szerint azonban ez valószínűleg egy történelmi tévhit, ami a [[reneszánsz]] korban alakult ki, a világvégevárás léte, mértéke, és jellege (pánik vagy öröm) bizonytalan.<ref>Hahner Péter: 100 történelmi tévhit avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod, Animus Kiadó, Budapest, 2010, {{ISBN
Rodulfus Glaber 1000 elején így írt: '' »Post mille annos solvetur Satanas« ''.<ref>[http://www.preteristarchive.com/Books/pdf/2003_landes-gow-meter_apocalyptic-year1000.pdf The Apocalyptic Year 1000 Religious Expectation and Social Change, 950-1050 ], preteristarchive.com</ref> Egy corbiai, Druthmare nevű barát a Föld teljes pusztulásának napjául 1000. március 25-ét jelölte meg, mikor is a nép a templomokba tódult, és a szentek ereklyéinek közelében várta rettegve az utolsó ítélet jeleit.<ref>[http://www.csillagaszat.hu/csilltort/egyetemes-csillagaszattortenet/egyetemes-asztrologia-kritika/a-vilag-vege/ Ponori Thewrewk Aurél: A világ vége], csillagaszat.hu</ref>
Az állítások szerint az utolsó évben a földet nem művelték meg, mivel a terményre úgysem lesz szükség. Az Encyclopedia of Superstitions (A babonák enciklopédiája) szerint akkoriban a hivatalos iratok mind így kezdődtek: „Ahogy a világ vége közeledik..." ''(appropinquanto mundi termino)''.<ref name="Ráth">[[Ráth-Végh István]]: ''Az emberi butaság'', Gondolat, 1962. 457. old.</ref> A világvége-várást több 19. századi antiklerikális író a papok mohóságának tulajdonította.<ref>Hahner Péter: i. m. 38. o.</ref> A magyar történelemoktatásban jelen van az a nézet, miszerint 1000 körül forrongott Európa és mindenütt világvége hangulatban éltek az emberek. [[I. István magyar király|Szent István]] koronázásának időpontjánál is tekintetben vették a korabeli világvége-hangulatot, és szándékosan a jósolt időpont utánra időzítették a koronázást.<ref>[http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/83K%E1lnoki/GY%D6NGY%D6SSY%20K%D6NYV/10%20GYONGYOSSY.pdf Gyöngyössy Márton: Magyar pénztörténet (1000–1526)], gepeskonyv.btk.elte.hu</ref>
| |||