„1838-as pesti árvíz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A mentés: Pirosról — kékre |
kékítések |
||
1. sor:
[[Kép:Budapesti árvíz John Hürlimann 1838.jpg|bélyegkép|350px|jobbra|[[Johann Hürlimann]]: Árvíz a pesti [[Vörösmarty tér (Budapest)|Színház-téren]], 1838 (színezett akvatinta)]]
Az '''1838-as pesti árvíz''' [[március 13.]] és [[március 18.]] között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai [[Budapest]] [[
== Előzményei ==
43. sor:
Az építkezéseket ezentúl csakis hivatalosan engedélyezett tervrajz alapján lehetett elkezdeni. Az árvizet követő építkezések átformálták a város képét, ekkor születtek például [[Hild József]] legjelentősebb alkotásai.<ref>[http://www.muvesz-vilag.hu/kepzomuveszet/visszatekinto/4257 140 éve halt meg Hild József]</ref> Gróf [[Károlyi István (politikus, 1797–1881)|Károlyi István]] az árvíz után kedvezményekkel ösztönözte a letelepedést a Duna melletti északi területen: [[1840]]-ben megszületett [[Újpest (történelmi település)|Újpest]] község, amely gyorsan új városrésszé fejlődött.
[[Kép:Budai Fő utca az 1876-os árvíz idején.jpg|jobbra|bélyegkép|Az 1876 telén következett az újabb jeges árhullám, amely március 9-én tetőzött Budapestnél, ami főként Budán és Óbudán okozott károkat, az alacsony rakpart miatt, míg a pesti oldalra be sem tört a víz]]
Még 1838-ban helyreállították és megerősítették a védtöltéseket, azonban a Duna medrének rendezésére még évtizedeket várni kellett. A pest-budai Duna-szakasz rendezésére kiírt pályázatra nem érkeztek megfelelő színvonalú tervek. Az 1839-40-i országgyűlésen tárgyalták a magyarországi folyók szabályozásának ügyét, ennek köszönhetőek született törvény az ezen irányú szükséges munkálatok vizsgálatára. A különböző érdekeket képviselő csoportok közötti viták elhúzódtak, érdemi előrelépés 1872-ig nem történt, a [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]] két oldalán húzódó több száz méter hosszúságú kőparton kívül.
1870-ben készültek el az új szabályozási tervek, az országgyűlés 1872-ben döntött a munkálatok megkezdéséről. A [[Ráckevei-Duna|soroksári Duna-ágat]] elzárták, így megszüntették a legveszélyesebb jégtorlat-képződési helyet. Miután megépült a Margit-híd, a híd és a Vámház tér közötti szakaszon beszűkítették a Dunát, a partfalat kiépítették.
61. sor:
===V. kerület===
[[Kép:Budapest ferences templom.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|Az 1838-as pesti árvíz emléktáblája a belvárosi ferences templom oldalfalán van elhelyezve]]
[[Fájl:Holló Wesselényi.jpg|left|250px|thumb|Az [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|árvízi hajós]]t mentés közben ábrázoló dombormű. [[Holló Barnabás]] alkotása (1895)]]
* A [[pesti ferences templom]] Kossuth Lajos utcai oldalfalán báró [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]]nak, az „árvízi hajósnak” [[1905]]-ben [[Holló Barnabás]] készítette el nagyméretű, domborműves emléktábláját.
* Apáczai Csere János utca 7.
* Pesti Barnabás utca 2., [[Péterffy-palota|Százéves Étterem]] falán
| |||