„Ellenzéki Párt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
belső linkek pontosítása + portál |
||
32. sor:
A [[reformkor]] folyamán kialakuló ellenzéki irányzatok a [[Nemzeti Kör|Nemzeti]], majd az ebből kiváló [[Pesti Kör]] keretei között szervezték munkájukat. A két szervezet egyesítéséből létrehozott [[Ellenzéki Kör]] már a párttá alakulás közvetlen előzményének tekinthető.
Az egységes Ellenzéki Párt létrehozására elsősorban az [[1847]]-ben esedékes országgyűlési követválasztások miatt volt szükség. [[1846]] [[november]]ében megalakult az udvarhű és reformokra csak korlátozottan nyitott [[Konzervatív Párt (Magyarország)|Konzervatív Párt]]. Ez adta a végső lökést, hogy a korábban [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] vezette [[centralisták]] és az ún. [[municipialisták]] közötti ellentéteket félre téve, – az [[1846]]. [[november 15.|november 15-i]]<ref>[http://www.emlekev.hu/emlekevek/batthyany_lajos_emlekev/adattar/D888_article_14312.html Batthyány Lajos gróf életútja időrendben (emlekev.hu)]</ref> előzetes pártalapító gyűlés után hivatalosan – [[1847]]. [[március 15.|március 15-én]]<ref>[http://www.emlekev.hu/emlekevek/batthyany_lajos_emlekev/eletrajz/index.html?printing=true Batthyány Lajos életrajza (emlekev.hu)]</ref> [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, az országos ellenzéki konferencia keretében kimondják az Ellenzéki Párt létrejöttét. A párt elnökévé – a létrehozásán sokat fáradozó – [[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány Lajos]]t választották meg.
Az alakuló ülésen [[Kossuth Lajos]] vázolta a párt számára a jórészt általa kidolgozott hivatalos programot, s az ülés végén [[Petőfi Sándor]] elszavalta ''A nép nevében'' című versét.
147. sor:
{{színkeret vége}}
</div>
Az Ellenzéki Párt az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848. márciusi forradalom]] győzelmével a hatalom birtokosává vált: a [[Batthyány-kormány]] elnöke és öt minisztere tartozott a párt tagjai közé.<ref>[[Batthyány Lajos (miniszterelnök)|Batthyány]], [[Kossuth Lajos|Kossuth]], [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák]], [[Eötvös József (író)|Eötvös]], [[Szemere Bertalan]] és [[Klauzál Gábor]]</ref> A nyár végéig tartó időszak belpolitikai főszereplői döntően az Ellenzéki Párt soraiból kerültek ki: ők alkották az új kormánypártot és annak ellenzékét is. A törésvonal az országgyűlésen többséget szerző mérsékeltek, és az új minisztériumot hevesen támadó radikálisok között húzódott. Utóbbiak közé tartozott: [[Teleki László (politikus, 1811–1861)|Teleki László]], [[Nyáry Pál (politikus)|Nyáry Pál]] és [[Madarász László (politikus)|Madarász László]] is. 1849-ben a [[Konzervatív Párt (Magyarország)|Konzervatív Párt]] is beolvadt az Ellenzéki Pártba.
A szabadságharc leverése, majd az [[1850-es évek]] passzív ellenállása után, az újjáéledő politikai közéletben a korábbi Ellenzéki Párt több irányzatra szakadt. Míg Deák és Eötvös elfogadta a [[kiegyezés]]t, sőt, annak legfőbb kivitelezői és magyar részről vezetői voltak, az emigráns Kossuth és hazai hívei ezzel szembehelyezkedtek, és az 1849-ben kihirdetett teljes függetlenség, illetve egyéb követelések maradéktalan teljesítése mellett tettek hitet, a [[Osztrák–Magyar Monarchia|dualizmust]] pedig elvetették.
* [[:Kategória:Ellenzéki Párt-tagok|Ellenzéki Párt-tagok a Wikipédiában]]▼
== Szakirodalom ==
161 ⟶ 158 sor:
{{források}}
==
* [http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=INTERJU0311 A két óriás nem szenvedhette egymást (interjú Csorba László történésszel – Élet és Irodalom)]
== Kapcsolódó szócikkek ==
▲* [[:Kategória:Ellenzéki Párt-tagok|Ellenzéki Párt-tagok a Wikipédiában]]
{{Portál|Történelem}}
[[Kategória:Megszűnt magyarországi pártok]]
| |||