„John Dalton” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
l
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 2A01:36D:1601:4AE:814:3E2B:3702:492 (vita) szerkesztéséről [[User:Farkasgergely|Farkasge…
39. sor:
| honlap =
}}
{{egyért2|a fizikusról|Dalton (egyértelműsítő lap)}}az s7 a legszarab
'''John Dalton''' ([[Eaglesfield]], [[1766]]. [[szeptember 6.]] – [[Manchester]], [[1844]]. [[július 27.]]) angol [[fizika|fizikus]] és [[kémia|kémikus]] volt, az [[atomelmélet]] védelmezője.
* John Dalton (Eaglesfield, 1766. szeptember 6. – Manchester, 1844. július 27.) angol fizikus és kémikus volt, az atomelmélet védelmezője.Hatéves korában derült ki róla hogy [[Dikromácia|dikromata]] (színtévesztő).☃☃ Tudományos érdeklődése igen sokrétű volt. Jelentős kutatásokat végzett a színvakság és [[színtévesztés]] területén. A vörös és zöld színek összetévesztését ma is [[daltonizmus]] néven ismeri az orvosi szaknyelv.☃☃Démokritosz után 2200 évvel ismét felismerte az atom jelentőségét. Róla nevezték el az atomi tömegegységet daltonnak és a [[tökéletes gáz]]ok elegyeiben a parciális nyomásra vonatkozó Dalton-törvényt.Gyerek- és ifjúkora[[Kvékerek|Kvéker]] családban született Eaglesfieldben, a [[Eaglesfield|cumberlandi]] [[cumberland|Cockermouth]] közelében. Apja takács volt. Tizenöt éves korában bátyja, Jonathan mellé szegődött, hogy segítsen egy kvéker iskola működtetésében a közeli Kendalban. [[Kendal|1790]] körül azt fontolgatta, hogy jogot vagy orvostudományt tanuljon, a családtagjai azonban nem bátorították – az [[Anglikán Egyház]]tól elszakadók (a dissenterek) ebben az időben nem tanulhattak vagy taníthattak az angol egyetemeken –, így Kendalban maradt 1793 tavaszáig, amikor Manchesterbe költözött.Főleg John Gough vak [[John Gough|filozófus]] és [[Filozófia|polihisztor]] támogatásának köszönhetően – akitől ekkori tudományos ismeretei javát szerezte – Daltont kinevezték a matematika és a [[matematika|természetfilozófia]] tanárának a manchesteri dissenter akadémián. 1800-ig őrizte meg ezt az állását, amikor az iskola rosszabbodó pénzügyi helyzete miatt feladta és magánórák adásából kezdett élni.Zsenge korában nagy befolyással volt rá egy Elihu Robinson nevű prominens eaglesfieldi kvéker, aki képzett meteorológus volt és hangszerkészítő, és akinek a hatására érdekelni kezdték a matematika és a meteorológia problémái. Kendali éveiben Dalton problémamegoldásokat és különböző témákban kérdéseket küldött a Gentlemen's and Ladies' Diaries almanachnak, és 1787-ben meteorológiai naplót indított (amelybe a következő 57 év során több, mint 200 ezer megfigyelést jegyzett be).☃☃ Nagyjából ugyanekkor újra felfedezte George Hadley atmoszferikus cirkulációról szóló elméletét (mai neve Hadley-cella).☃☃Első publikációja az 1793-ban megjelent Meteorológiai megfigyelések és esszék (Meteorological Observations and Essays) volt, amely már tartalmazta több későbbi felfedezése magvait. A megközelítés eredetisége ellenére a mű nem vonta magára más korabeli tudósok figyelmét. Második munkája, Az angol nyelvtan elemei (Elements of English Grammar) ''1801''-ben jelent meg.Színlátási zavara1794-ben, röviddel Manchesterbe érkezése után Daltont a Manchesteri Irodalmi és Filozófiai Társaság (Manchester Literary and Philosophical Society, "Lit & Phil") tagjává választották és néhány héttel később értekezést publikált Különleges tények a színek látásával kapcsolatban (Extraordinary facts relating to the vision of colours) címmel, amelyben azt feltételezte, hogy a színlátás hiányosságai a szemgolyó folyadékának elszíntelenedéséből erednek. Mielőtt Dalton a saját színlátáshiányáról írt, ezt a jelenséget senki nem írta le, sőt hivatalosan tudomást sem vettek a létezéséről. Bár elméletét még életében megcáfolták, saját látási problémáinak alapos tanulmányozásával olyan ismertségre tett szert, hogy a színtévesztésre elterjedt a daltonizmus név. Konzervált szemgolyójának tanulmányozása 1995-ben felfedte, hogy Daltonnak a színtévesztés egy ritka fajtája volt, a deuteroanopia (nem a közönségesebb deuteranomalia). A kéken és a lilán (angol purple) kívül csak ''sárga'' színt látott, mint értekezésében írja:a látvány azon része, amelyet mások ''vörösnek'' neveznek, az én számomra alig tűnik többnek, mint a fény egy árnyalata vagy hibája. Ezenkívül a ''narancsszín'', a sárga és a ''[[narancsszín|zöld]]'' egy színnek látszik, amely harsányból halvány sárgába megy át, számomra a sárga árnyalatait létrehozva.Ezt az írást számos másik követte, olyan szerteágazó témákról, mint az eső, a harmat, a források eredete, a hő, az ég színe, a gőz, a segédigék és a melléknévi igenevek az angol nyelvben, a fényvisszaverődés és a fénytörés.Az atomelmélet☃☃JegyzetekClaus Bernet: John Dalton (1766-1844), in: Biographisches-bibliographisches Kirchenlexikon, 31, 2010, 309-332.☃☃☃☃blexikon, 31, 2010, 309-332.
 
Hatéves korában derült ki róla hogy [[Dikromácia|dikromata]] (színtévesztő).<ref>[http://www.csf.hu/cikk_pdf/1013_200506rv30.pdf Dr. Ungváry Lilla: A színtévesztés kérdései a foglalkozás-egészségügyben]</ref> Tudományos érdeklődése igen sokrétű volt. Jelentős kutatásokat végzett a [[színvakság]] és [[színtévesztés]] területén. A [[vörös]] és [[zöld]] színek összetévesztését ma is [[daltonizmus]] néven ismeri az orvosi szaknyelv.<ref>http://www.pirula.net/mszotar/d.htm</ref>
 
[[Démokritosz]] után 2200 évvel ismét felismerte az atom jelentőségét. Róla nevezték el az [[atomi tömegegység]]et [[atomi tömegegység|daltonnak]] és a [[tökéletes gáz]]ok elegyeiben a [[parciális nyomás]]ra vonatkozó [[Dalton-törvény]]t.
 
== Gyerek- és ifjúkora ==
[[Kvékerek|Kvéker]] családban született [[Eaglesfield]]ben, a [[cumberland]]i [[Cockermouth]] közelében. Apja [[takács]] volt. Tizenöt éves korában bátyja, Jonathan mellé szegődött, hogy segítsen egy kvéker iskola működtetésében a közeli [[Kendal]]ban. [[1790]] körül azt fontolgatta, hogy jogot vagy orvostudományt tanuljon, a családtagjai azonban nem bátorították – az [[Anglikán Egyház]]tól elszakadók (a [[dissenterek]]) ebben az időben nem tanulhattak vagy taníthattak az angol egyetemeken –, így Kendalban maradt [[1793]] tavaszáig, amikor Manchesterbe költözött.
 
Főleg [[John Gough]] vak [[Filozófia|filozófus]] és [[polihisztor]] támogatásának köszönhetően – akitől ekkori tudományos ismeretei javát szerezte – Daltont kinevezték a [[matematika]] és a [[természetfilozófia]] tanárának a manchesteri dissenter akadémián. [[1800]]-ig őrizte meg ezt az állását, amikor az iskola rosszabbodó pénzügyi helyzete miatt feladta és magánórák adásából kezdett élni.
 
Zsenge korában nagy befolyással volt rá egy Elihu Robinson nevű prominens eaglesfieldi kvéker, aki képzett meteorológus volt és hangszerkészítő, és akinek a hatására érdekelni kezdték a matematika és a [[meteorológia]] problémái. Kendali éveiben Dalton problémamegoldásokat és különböző témákban kérdéseket küldött a ''Gentlemen's and Ladies' Diaries'' almanachnak, és [[1787]]-ben meteorológiai naplót indított (amelybe a következő 57 év során több, mint 200 ezer megfigyelést jegyzett be).<ref>{{cite book | last = Smith | first = R. Angus | title = Memoir of John Dalton and History of the Atomic Theory | publisher = H. Bailliere | location = London | year = 1856 | pages = 279 | url = https://books.google.com/books?id=ZOsAAAAAYAAJ&pg=PP17&dq=angus+smith+john+dalton&lr=&as_brr=1#PPP17,M1 | accessdate = 2007-12-24}}</ref> Nagyjából ugyanekkor újra felfedezte [[George Hadley]] atmoszferikus cirkulációról szóló elméletét (mai neve [[Hadley-cella]]).<ref>[http://www.britannica.com/EBchecked/topic/251166/George-Hadley George Hadley] ''[[Encyclopædia Britannica]]''. Accessed 2009-04-30.</ref>
 
Első publikációja az [[1793]]-ban megjelent ''Meteorológiai megfigyelések és esszék'' ''(Meteorological Observations and Essays)'' volt, amely már tartalmazta több későbbi felfedezése magvait. A megközelítés eredetisége ellenére a mű nem vonta magára más korabeli tudósok figyelmét. Második munkája, ''Az angol nyelvtan elemei'' ''(Elements of English Grammar)'' [[1801]]-ben jelent meg.
 
=== Színlátási zavara ===
[[1794]]-ben, röviddel Manchesterbe érkezése után Daltont a [[Manchesteri Irodalmi és Filozófiai Társaság]] (''Manchester Literary and Philosophical Society'', "Lit & Phil") tagjává választották és néhány héttel később értekezést publikált ''Különleges tények a színek látásával kapcsolatban'' ''(Extraordinary facts relating to the vision of colours)'' címmel, amelyben azt feltételezte, hogy a színlátás hiányosságai a szemgolyó folyadékának elszíntelenedéséből erednek. Mielőtt Dalton a saját színlátáshiányáról írt, ezt a jelenséget senki nem írta le, sőt hivatalosan tudomást sem vettek a létezéséről. Bár elméletét még életében megcáfolták, saját látási problémáinak alapos tanulmányozásával olyan ismertségre tett szert, hogy a színtévesztésre elterjedt a daltonizmus név. Konzervált szemgolyójának tanulmányozása [[1995]]-ben felfedte, hogy Daltonnak a színtévesztés egy ritka fajtája volt, a [[deuteroanopia]] (nem a közönségesebb deuteranomalia). A [[kék]]en és a [[lila|lilán]] ([[angol nyelv|angol]] ''purple'') kívül csak [[sárga]] színt látott, mint értekezésében írja:
 
''a látvány azon része, amelyet mások [[vörös]]nek neveznek, az én számomra alig tűnik többnek, mint a fény egy árnyalata vagy hibája. Ezenkívül a [[narancsszín]], a sárga és a [[zöld]] egy színnek látszik, amely harsányból halvány sárgába megy át, számomra a sárga árnyalatait létrehozva.''
 
Ezt az írást számos másik követte, olyan szerteágazó témákról, mint az [[eső]], a [[harmat]], a források eredete, a hő, az ég színe, a [[gőz]], a [[segédige|segédigék]] és a [[Melléknévi igenév|melléknévi igenevek]] az angol nyelvben, a fényvisszaverődés és a fénytörés.
 
=== Az atomelmélet ===
{{csonk-szakasz}}
 
== Jegyzetek ==
* Claus Bernet: John Dalton (1766-1844), in: Biographisches-bibliographisches Kirchenlexikon, 31, 2010, 309-332.
{{források}}
{{Nemzetközi katalógusok}}