„Perneszy Pál (alnádor)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor:
[[1424]]-ben királyi emberként szerepelt egy pereskedésben.<ref>MNL.DF.35498.1424-05-07</ref> [[1435]]-ben deáknak (''litteratus''nak) nevezik,<ref>MNL.DF.44093.1435-11-30</ref> [[1437]]-ben Pernszy Pál mester, a királyi kúriai jegyzői tisztséget töltötte be.<ref>MNL.103584.1437-10-26</ref> [[1444]]-ben volt az egyik [[Somogy vármegye]] alispánja.<ref>MNL.DF.208615.1444-08-19</ref> Familiáris szolgálatba állt [[Garai László (nádor)|Garai László]] nádornak, és hűséges belső embereként sikerült megszereznie a köznemesség számára nehezen elérhető nagyon jelentős hivatalokat. Először [[1447]]. júniusán macsói vicebán,<ref>MOLDF.59367.1447-06-23</ref> majd [[1447]] és [[1460]] között 13 éven keresztül a királyság alnádora volt Garai mellett.
[[1439]]. [[június 5.]]-én<ref>MNL.DF. 13394 1439-06-05</ref> címereslevél adományában részesült rokonaival együtt [[Albert magyar király]]től.<ref>Nyulásziné Straub Éva. Öt évszázad címere. Budapest. 1987 (13.o.)</ref> [[1448]]-ban osztályos rokonaival együtt Ozorai Pipó magtalan halála után, a királyra visszaszállt birtokait neki adományozta, és így lett [[Kaposmérő|Mérő]]n, [[Torvaj]]on, [[Szenna (Somogy megye)|Szennán]], [[Kaposfő|Szomajom]]ban, [[Kalocsafalva|Kalocsafalván]], [[Kára|Kiskárán]] és [[Bárdudvarnok|Bárd]]on földbirtokos (azonban más örökösök ellentmondása miatt több éven keresztül próbálta
Garai László halála után ([[1459]] [[április]]a), még a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója volt [[1461]]-ben. [[1461]]. februárjában Gyulai Ferenc mellett a [[simontornya]]i várnagy volt, erődítmény amely a Garai család tulajdona volt.<ref>MNL.DF:106614.1461-02-12</ref> Ezt a tisztséget még 1461. áprilisában töltötte be.<ref>MNL.DF.106572.1461-04-02</ref> Azonban a lehetőségeket felmérvén, ahogy más tehetős köznemes úr rajta kívül is tette, Perneszy Pál elhagyta a Garai családot és helyette [[Újlaki Miklós]]t szolgálta. [[1464]]-ben már a Szlavónia vicebánja volt Újlaki familiárisaként egészen halálaig [[1470]] előtt.<ref name="sulinet.hu">{{Cite web|url=http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Zalalovo/pages/004_Zalalovo_tortenete_1566-1690.htm|title=Könyvészeti adatok: Zalalövő története. Az ókortól napjainkig. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007}}</ref>
| |||