„Vöröshasú unka” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mr. Fulano (vitalap | szerkesztései)
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
26. sor:
 
==Előfordulása és szaporodása==
[[Európa]] területén honos. A növényzettel sűrűn benőtt, gyorsan felmelegedő vízfoltok lakója. Élőhely választásnál nem túl válogatós, a legkisebb pocsolyába, vízzel telt keréknyomban is megjelenik, de akár városi parkok vizes részein is felbukkanhat.<ref>Juhász Lajos ''Hazánk kétéltűi és hüllői''. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 27. oldal. {{ISBN |978-963-286-510-2}}</ref> De szívesen elfoglalja a kerti tavakat is megtalálható mocsarakban lápokban ingoványokban magyarországon minden tájegységben megtalálható de helyenként tömegesen előfordulnak meg található kertekben. Szaporodási időszak április közepétől augustus végéig tart. Áprilistól szeptember végéig aktív vöröshasú unka.Ha esténként kimegyünk a határba, hosszú órákon át hallhatjuk a hímek nászénekét. „Unk-unk” kiáltásaikkal (innen kapta a faj a nevét is) egyrészt a területet foglalják, másrészt párzásra hívják a nőstényeket. A párzási időszak egészen nyár derekáig tart, így egészen addig hallható majd az éjszakába nyúló unkakoncert. Időnként ebbe más hangok is belevegyülnek: megszólalnak a zöld varangyok.A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökényi-puszták részterületének vizes élőhelyein esténként a '''''vöröshasú unkák''''' hangja uralja a tájat. A hímek hangos „unk-unk” kiáltással hívják nászra a nőstényeket.A hímek összegyűlnek a peterakásra alkalmas víztereknél ahol sötétedés után kórust alkotva hallatják érdes hívóhangjukat így vonzva a nőstényeket. A víz felszínén lebegve belső hanghólyagjuk segítségével folyamatosan szólongatják jellegzetes ?unk-unk? hangjukkal a nőstényeket. Tavasz végén már messziről hallható a nagyobb tocsogók unkáinak kórusa. Száraz években Leydig szerint már szeptember végén eltűnik, míg nedves esztendőkben még október közepén is megtalálható mocsaraiban. Legutolsó békák közé tartozik, amelyeket ősszel a vizekben még találni lehet. Mivel éjjeli állatok, énekük rendesen csak estefelé kezdődik, azonban egész éjjel hallható.
 
==Megjelenése és viselkedése==
A kifejlett állat 4-5&nbsp;centiméter hosszú. Zömök teste, rövid és lapos feje van. Szemei kiállóak, pupillája szív, csepp, vagy háromszög alakú. Végtagjai vaskosak, a hátsó láb ujjai között [[úszóhártya]] feszül. Háta barnásszürke, zöldes foltokkal, néhány egyed háta teljesen zöld. A has fekete, fehér pontozással és szabálytalan foltokkal, ami általában narancssárga, de lehet rozsdavörös színű is.<ref>Juhász Lajos ''Hazánk kétéltűi és hüllői''. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009, 26. oldal. {{ISBN |978-963-286-510-2}}</ref>
Mérgező mirigyváladéka van, melyre a hasán lévő vörös foltokkal is figyelmezteti a rá vadászókat. A vöröshasú unka a nyári időszakot folyamatosan a vízben, vagy közvetlen közelében tölti, de tartósan nem hagyja el azt. Területvédő viselkedést is mutatnak, lábukkal vízrezgéseket keltenek, ezzel jelzik területük nagyságát.Veszély esetén a vöröshasú unka védekező pózt vesz fel, úgynevezett "unkareflexet" mutat. Végtagjait és fejét felfeszítve, hátát homorítva élénk színű hasi oldalát mutatja, szemét eltakarja, esetenként a hátára is fordul. Tizedelői elsősorban madarak, de a ragadozó kisemlősök is előszeretettel fogyasztják. Bőrváladékának méreganyaga gyengébb, mint a sárgahasú unkáé. A kifejlet állat 35-50 milliméterre, lárvája 15 - 35 milliméterre nő meg.
{|