„Szojuz–5” változatai közötti eltérés

[[Január 16.|Január 16-án]] a Szojuz-4 manőverei lehetővé tették, hogy a két űrhajó egymással dokkolhasson. 100 méter távolságból Satalov kéikézi irányításra tért át. A közeledés menetét külső tévékamerákkal a Földre is közvetítették. A Szojuz-4 űrhajót aktív összekapcsoló rendszerrel (EVA) látták el, ami lehetővé tette, hogy mechanikusan és elektronikusan kapcsolódjanak az egységek. Dokkolást követően létrejött a világ első emberes kísérleti űrállomása: 13 tonna tömeggel, 18 köbméteres térfogatú 4 helyiségből, 4 főnyi legénységgel. A kísérleti űrállomás 4 óra 33 percen keresztül létezett. Szojuz–5-ből [[űrséta]] során két űrhajós, Volinov és Jeliszejev a 35 fordulatban az űrhajókon kívül megkezdte – autonom szkafanderben – az első űrátszállást a Szojuz-4 űrhajóba. A két űrhajó között a kialakított dokkoló rendszer nem tette lehetővé a közvetlen átszállásra. A felkészülés és a vezetőkorlátok segítségével történő átszállás 1 órát vett igénybe – a két űrhajós 37 percet tartózkodott a világűrban –, amit televízión keresztül a Földről is láthatóvá tettek. A [[Szojuz űrhajó]]kból álló [[Koszmosz–186]]/[[Koszmosz–188]] volt az első ember nélküli kísérleti űrállomása. Szétkapcsolódás után a két űrhajó önálló megfigyelési és kutató munkát folytatott.