„Hor Virap” változatai közötti eltérés

A '''Hor Virap''' ([[örmény nyelv]]en Խոր Վիրապ, ''Hor Virap,'' magyar jelentése ''mély verem'') egy 17. században épített [[kolostor]] [[Örményország]] délnyugati részén, az [[Ararat tartomány]]beli [[Luszarat]] falu szomszédságában, az [[Araksz]] folyó bal partján a török határ mellett. Örmény oldalról készült fényképeken a kolostor háttereként gyakran megjelenik az egykor örmény földön fekvő, ma már török területen magasodó, közeli [[Ararát-hegy|Ararát]], az örmények nemzeti jelképe.<ref>{{CitLib|aut=Bagi Éva|tit=Kövek zenéje|subtit=Örményországi barangolások|loc=Budapest|red=Pronett Invest Kft.|ann=2003|isbn=963-206-697-9|cap=Előszó|pag=5 (5–6)}}</ref>

A kolostor története összefonódik [[Világosító Szent Gergely]] (kb. 257 – kb. 331) nevével, aki az intézményesített örmény keresztény egyház alapítója, és akit a legenda szerint az akkor még pogány [[III. Tiridatész örmény király]] a jelenlegi kolostor helyén levő tömlöcbe, egy mély verembe – ezezt jelenti a ma állójelenlegi kolostor nevének jelentéseneve – vettetett térítő tevékenysége miatt. A király azt gondolta, hogy a veremben élő mérges kígyók halálra marják a foglyot. Gergelyt azonban erős hite megmentette: a kígyók nem marták meg, s Isten megmutatta egy keresztény nőnek rabságának helyét, aki aztán ellátta őt táplálékkal és vízzel. Gergely 13 évig raboskodott a veremben.<ref group=m>Ezzel a 13 évvel több probléma is van. III. Tiridatész király 293–298 között, vagyis 5 éven keresztül uralkodott, tehát ha Gergely 13 éven keresztül volt fogoly, akkor nem csak III. Tiridatész uralma alatt volt az. Egyesek 301-hez kötik, amikor Örményországban államvallás lett a kereszténység; ekkor már 298 óta IV. Tiridatész uralkodott, vagyis ebben az esetben őt kellett volna megkeresztelnie Gergelynek.</ref> Eközben Isten megbüntette a keresztényeket üldöző királyt, aki előbb megbolondult, majd vaddisznóvá változott. Később a király nővérének megjelent egy angyal, aki azt az üzenetet hozta, hogy a királyt csak Gergely oldozhatja fel. Már az csodaszámba ment, hogy Gergelyt életben találták a veremben, de azután az is, hogy a király visszaváltozott emberré. Ezután Gergely a királyt és egész udvarnépét megkeresztelte Vagharsapatban, s ezzel Örményország államvallása a kereszténység lett, Világosító Szent Gergely pedig az intézményesített örmény keresztény egyház első katolikosza. <!--Kavarref van,group=m>Problémát mertokoz IV.az Tiridatész idején lett államvallás a kereszténységis, azazhogy nemegyes III.információk Tiridatészszerint idején. Ki zárta verembe, és kit keresztelt meg? Kijön-e valahogyan a 13 év rabság? Az Örmény katolikoszok listája c. szócikk szerintGergely 288–325 között volt katolikosz, 288-ban pedig még I. Narsak szászánida király uralkodott Örményföldönaz örményeken egészen 293-ig, akkortóls leszcsak ekkor lett III. Tiridatész aaz királyörmény 298-ig, majd 298–324 között IVuralkodó. Tiridatész.--</ref>

== JegyzetekMegjegyzések ==

{{jegyzetekmegjegyzések}}