„Kelety Gusztáv” változatai közötti eltérés

|születési név=Klette Gusztáv}}

 

Komjátszegi '''Kelety Gusztáv''' Frigyes (másként ''Keleti'', született ''Klette'', [[Pozsony]], [[1834]]. [[december 13.]] – [[Budapest]], [[1902]]. [[szeptember 2.]]) festő, grafikus és műkritikus, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja, a [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Magyar Iparművészeti Főiskola]], majd a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskola]] egykori rektora.

 

 

== Életpályája ==

Édesapja Klette Károly von Klettenburg (1793–[[1874]]) [[drezda]]i születésű festőművész, bátyja [[Keleti Károly]] (1833–1892) statisztikus, fia [[Kelety Gábor]] festő, édesanyja Beyer Johanna volt.<ref name="gusztavszuletett">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZYX-13S|title=familysearch.org Kelety Gusztáv keresztelődésének az adatlapja}}</ref> [Jogász]]nak tanult, nevelője volt [[Eötvös József (író)|Eötvös József]] [[báró]] fiának, [[Eötvös Loránd]]nak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, [[Pauler Tivadar]] ajánlotta. Az Eötvös családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészetpolitikai pályafutását is.

 

 

1871-ben báró Eötvös József, aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével. (Megbízó levelében Eötvös József ezt írta neki: „''Senki sem látja át a történelmi festészet fontosságát nálamnál inkább, sőt meg vagyok győződve, hogyha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni. Nemzetünk géniusza, mint mindenütt, úgy a művészeti körben is a patrisztikus irányt fogja követni''”). Öt küldte el tanulmányútra a külföldi művészetoktatás tanulmányozására céljából. Kelety ekkor [[Franciaország]]ban, [[Belgium]]ban és [[Németország]]ban személyesen tanulmányozta a művészetek oktatását, melyet összefoglalóként „''A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban''” című művében írt meg. (ebben szerepelnek angliai tapasztalatok is, amelyeket Keleti közvetett forrásokból szerzett be). A végkonklúziója irományának az volt, hogy [[Magyarország]]on egységes művészetoktatási rendszer kiépítése célszerű, majd javaslatot tett egy „művészetre előkészítő” iskola felállítására.

 

1874 és 1894 között ő volt a [[Képzőművészeti Társaság]] igazgatója. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja lett.