„Teleki Pál (politikus)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
házasságkötése és gyerekei nem a tudományos pályafutásának részei, áttettem a "Családja" fejezethez |
||
65. sor:
== Családja ==
Édesapja [[Teleki Géza (politikus)|Teleki Géza]] ([[1843]]–[[1913]]) [[író]] és [[Politika|politikus]], aki rövid ideig [[belügyminiszter]] volt [[Tisza Kálmán]] kormányában. Édesanyja Muráty (Muratisz) Irén ([[1852]]–[[1941]]), egy jómódú pesti görög kereskedő leánya.
[[1908]]. [[november 24.|november 24-én]] vette feleségül [[Bissingen-Nippenburg Johanna]] (1889–1942) grófnőt, gróf Bissingen Nippenburg Rezső Antal Gábor és foeni Mocsonyi Georgina lányát Budapesten.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12659-49845-14 A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI.-V. ker. állami házassági anyakönyv 512/1908. folyószáma alatt.]</ref> Házasságukból két gyermekük született: Teleki Mária (1910–1962) és [[Teleki Géza (földrajztudós)|Teleki Géza]] (1911–1983). Géza fia geológus, egyetemi tanár lett [[Kolozsvár|Kolozsvárott]] 1940-44 között, majd az [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] vallás- és közoktatási minisztere volt 1944-45-ben. 1949-ben Amerikába emigrált. Egyik unokája, [[Teleki Géza (antropológus)|Teleki Géza]] neves antropológus lett Amerikában.
== Tanulmányai ==
72 ⟶ 74 sor:
== Tudományos pályafutása ==
[[Fájl:Ethnographic map of hungary 1910 by teleki carte rouge.jpg|bélyegkép|balra|200px|'''Teleki Pál''' miniszterelnök, földrajztudós híres '''"vörös térkép"'''-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról. <br /> A világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/868.html Magyarország a XX. században - A kartográfia története]</ref><ref>[http://www.ng.hu/Civilizacio/2004/02/Teleki_Pal_egy_ellentmondasos_eletut Teleki Pál – egy ellentmondásos életút], geographic.hu</ref>]]
1902-től [[Lóczy Lajos (geológus, 1849–1920)|Lóczy Lajos]] földrajzi tanszékén volt gyakornok. [[1904]]-től [[szolgabíró]]ként tevékenykedett [[Szatmár vármegye|Szatmárban]]. 1906 március-áprilisban nagy nyugati utat tett, [[1907]]-ben [[Szudán]]ban, majd Európában járt tanulmányúton. 1909–1913 között a [[Földrajzi Intézet]] nevű kiadóvállalat tudományos igazgatója, 1910–1923 között pedig a Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1911-ben ''Atlasz a japáni szigetek cartographiájának történetéhez'' című munkája magas francia elismerésben (Jomard-díj) részesült. 1912 augusztus-októberében [[Cholnoky Jenő]]vel nagy körutat tett az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban.<ref>Cholnoky Jenő: ''Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal'', Budapest, 1943</ref> Ebből az útból született 1922-ben az ''Amerika gazdaság földrajza'' című egyetemi jegyzete. 1913-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választotta, azonban székfoglalóját a háború miatt csak 1917-ben mondhatta el. 1913-ban kinevezték a Kereskedelmiiskolai Tanárképző tanárának. A [[Turáni Társaság]] tagja, majd elnöke lett. A háborúban önkéntesként szolgált, ez idő alatt született (nemegyszer a lövészárokban írva) korai jelentős műve: ''A földrajzi gondolat története.'' [[1918]] őszétől a [[Párizs környéki békeszerződések|párizsi békekonferenciára]] többekkel elkészítette a Magyar Királyság etnikai térképét, majd a híres „vörös térképet”, amelyen a magyar nemzetiséget vörössel jelölte (carte rouge).▼
▲1909–1913 között a [[Földrajzi Intézet]] nevű kiadóvállalat tudományos igazgatója, 1910–1923 között pedig a Földrajzi Társaság főtitkára volt. 1911-ben ''Atlasz a japáni szigetek cartographiájának történetéhez'' című munkája magas francia elismerésben (Jomard-díj) részesült. 1912 augusztus-októberében [[Cholnoky Jenő]]vel nagy körutat tett az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ban.<ref>Cholnoky Jenő: ''Utazásom Amerikában Teleki Pál gróffal'', Budapest, 1943</ref> Ebből az útból született 1922-ben az ''Amerika gazdaság földrajza'' című egyetemi jegyzete. 1913-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választotta, azonban székfoglalóját a háború miatt csak 1917-ben mondhatta el. 1913-ban kinevezték a Kereskedelmiiskolai Tanárképző tanárának. A [[Turáni Társaság]] tagja, majd elnöke lett. A háborúban önkéntesként szolgált, ez idő alatt született (nemegyszer a lövészárokban írva) korai jelentős műve: ''A földrajzi gondolat története.'' [[1918]] őszétől a [[Párizs környéki békeszerződések|párizsi békekonferenciára]] többekkel elkészítette a Magyar Királyság etnikai térképét, majd a híres „vörös térképet”, amelyen a magyar nemzetiséget vörössel jelölte (carte rouge).
==Politikai pályafutása==
| |||