„Radagaisus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor:
== Élete ==
[[405]]-ben [[Vandálok|vandál]], [[burgundok|burgund]] és [[szvébek|svév]] vegyes csapatok törtek be Észak-Itáliába<ref name=barbarkiralyokA/> Radagaisus vezetésével. Velük tartottak az alánok, és egy 12 ezer fős gót csapat is. A velük együtt vonuló asszonyokkal és gyerekekkel a sereg mintegy 40 ezer főt számlált. Stilicho tudta, hogy a rendelkezésére álló sereg nem elég egy ekkora áradat feltartóztatására, ezért újoncokat keresett és a rabszolgákat is besorozta, de még így is csak 30-40 ezer embere volt a feladatra, viszont seregét kiegészítették a rómaiakhoz hű barbár csapatok.
A támadó germán sereg elhaladt Ravenna, valamint Stilicho [[ticinum]]i tábora mellett. Míg Stilicho egyre halasztotta a barbárokkal való csatát, addig azok Itália több városát kifosztották. Stilicho Firenzénél utolérte a germán hadat, és elhatározta, hogy azzal módszerrel próbálja megállítani őket, ami a gótoknál már bevált, azaz bekeríti és kiéhezteti őket. A terv bevált, Radagais többszöri kitörési kísérlet után kegyelemért könyörgött, fogságba esett és később fiaival együtt megölték. A kiéheztetett germánok mind a rómaiak fogságába kerültek és eladták őket rabszolgának. A 12 000 gót katonát Stilicho római zsoldba fogadta. Mintegy százezer szvéb, vandál, alán és burgund azonban visszamaradt az Apenninnek és az Alpok valamint az Alpok és a Duna közt és ezek hajtották végre Gallia ellen azt a hadjáratot, melyet már Alarik tervezett.
== Forrásértelmezési problémák ==
| |||