„Bajor Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
50. sor:
Politikája az 1830-as forradalmak (különösen a franciaországi [[júliusi forradalom]]) után egyre inkább konzervatív irányba fordult és megingott hite a demokratikus intézményekkel szemben. A király és az országgyűlés között gyakran feszült volt a viszony. Már az Öttingen-Wallerstein-kabinet (1831–37) is jobbra tolódást jelentett az ország irányításában (Az 1832-ben megrendezett Hambacher Fesztiválon kifejezésre jutott a nép elégedetlensége a sok adó és szigorú [[cenzúra]] miatt), az ezt követő, [[Karl von Abel]] vezette kormány (1837-től) pedig kifejezetten konzervatív, [[ultramontanizmus|ultramontán]] (azaz a katolikus klérust támogató) politikát folytatott. Sok [[szekularizáció|szekularizált]] kolostort visszahelyezett eredeti státusába, és megkezdte a liberális alkotmány szétzilálását. Sorra megszüntették azokat a polgárjogokat, amelyeket korábban biztosítottak a protestánsoknak.
1848-ban [[II. Miksa bajor király|II. Miksa]] került a trónra, amikor egész Németország forradalmi lázban égett. Azt javasolta, hogy hozzák létre a két nagy konzervatív állam ellensúlyozására a kisebb területek ligáját, ezt azonban nem csak Ausztria és Poroszország ellenezte, hanem a frankfurti nemzetgyűlés is, amely egyetlen és egységes német állam megteremtésére törekedett. Bár Poroszország segítette Bajorországot a pfalzi felkelés leverésében, [[1849]]-ben, Miksa nem volt hajlandó szövetségre lépni az északi állammal, sőt azzal, hogy 1849-ben [[Ludwig Karl Heinrich von der Pfordten]]t nevezte ki főminiszterévé, lényegében kinyilvánította, hogy Ausztria oldalán áll. Trónra lépésekor liberális reformokat vezetett be többek között a miniszteri felelősség intézményét. Nem volt igazi politikus alkat; a politikai élet vezetését szívesen hagyta minisztereire. 1859-ben leváltotta Pfordtent és alkotmányos minisztériumot nevezett ki.
Miksa kitartóan támogatta [[Friedrich Emil August von Schleswig-Holstein-Sonderburg-Augustenburg|Augustenburgi Frigyes]] trónörökös herceget abban a vitában, amelyet [[Schleswig]] és [[Holstein]] hercegségek megszerzéséért folytatott. A herceg az [[Schleswig-holsteini háború (1848–1851)|első schleswig-holsteini háború]]ban (1848–1851) a németbarát felkelő hadsereget vezette [[Dánia]] ellen. A vereség után száműzték. Az 1860-as évek elején ismét fellángolt a konfliktus Dánia és Poroszország között. A bajor király agresszív álláspontját egyik európai állam sem támogatta, de Miksa meghalt, mielőtt érdemben foglalkozni tudott volna a kérdéssel. Halála után, 1864-ben a német államok katonai erőszakkal rendezték az ügyet ([[porosz–osztrák–dán háború]]).
| |||