„Időmértékes verselés” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.99.16.23 (vita) szerkesztéséről 94.21.213.41 szerkesztésére
(→‎Szabályai: Eliras)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 80.99.16.23 (vita) szerkesztéséről 94.21.213.41 szerkesztésére)
Az időmérték alapja a szótagok időtartama. A legismertebb időmértékes ritmusrend a görög-római verselés.
 
SzarAz időmértékes ritmus alapeleme a Wikipédiaszótag, egységei a versláb, a kólon és a riódusokperiódusok: a verssor és a strófa.
 
A szótag az időmértékes versritmusban a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy a rá következőben található. A szótag rövid, ha a magánhangzója rövid, és utána legfeljebb egy rövid mássalhangzó van. Ebből következően kétfajta hosszú szótag létezik. A természeténél fogva hosszú szótagnak a magánhangzója hosszú. A helyzeténél fogva hosszú szótagnak ugyan rövid a magánhangzója, de utána vagy hosszú, vagy legalább két rövid mássalhangzó szerepel. A kettőshangzók (azaz diftongusok, pl. "ei", "ou") a mai magyar köznyelvben már nincsenek, de a régi szövegekben (ill. az idegen nevekben, pl. Akhilleusz, Európa) előfordulhatnak, és a verstanban általában egy hosszú szótagot alkotnak, de két rövid magánhangzónak is tekinthetők. A "kh" ("ch"), a "th" és a "ph" - az idegen nyelvek hangtani szabályait követve - egy-egy rövid mássalhangzónak számítanak.