„Krejcsi Rezső” változatai közötti eltérés

| születés dátuma =[[18541859]]. [[március 25.]]<ref name="ber">Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.</ref>/[[1859]]/[[1864]]

'''Krejcsi Rezső''' ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[18541859]]. [[március 25.]]<ref name="ber"/>/[<ref>[1859]]https:/[[1864]]/www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-S3V?i=206&cat=228267 Felsővízivárosi r.k. Szent Anna plébánia keresztelési anyakönyve, </ref> – [[Prága]], [[1928]]. [[december 12.]]) jogász, publicista, budapesti kereskedelmi és iparkamara titkára, radikális, majd szociáldemokrata politikus.

Budán született, ahol édesapja, Krejcsi Ferenc pénzügyminiszteri alkalmazott volt, édesanyja Micska Mária. 1859. április 9-én keresztelték a [[Felsővízivárosi Szent Anna-plébánia|felsővízivárosi Szent Anna-templomban]].<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JN-GZN Keresztelési bejegyzése]</ref> Tanulmányait a budai katolikus főgimnáziumban kezdte, majd a kegyestanítórend pesti főgimnáziumában folytatta; a budapesti egyetemen a jogtudományokból 1884-ben doktori oklevelet nyert, majd megválasztották fogalmazónak Budapest tanácsához. 1888 áprilisában a budapesti kereskedelmi és iparkamarához került, ahol mint segédtitkár működött. A magyar ipartestületek országos gyűlésein több ízben előadó volt és különösen a gyárfelügyelői intézményről és a munkaközvetítésről referált. Az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|MSZDP]] megalakulásától kezdve a párt radikális ellenzékhez húzott, cikkezett a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]] és a [[Szocializmus (folyóirat)|Szocializmus]] c. folyóiratokba. Az 1892-ben Brüsszelben tartott nemzetközi vám- és munkásvédelmi kongresszuson a magyarországi munkások helyzetéről, az érdekükben tett és még teendő intézkedésekről értekezett; az 1895-ben Budapesten megtartott nemzetközi egészségügyi és demográfiai kongresszuson a munkaidő tartama által a munkás egészségére gyakorolt hatásról referált. Az [[őszirózsás forradalom]] után prágai követként működött, a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] alatt diplomata volt Bécsben, vezette és szervezte a Forradalmi Múzeumot. A proletárdiktatúra bukását követően [[Szovjet-Oroszország]]ba emigrált, ahonnan Prágába költözött. [[Szabados Sándor]] után ő is magyarra fordította a [[Kommunista Kiáltvány]]t, 1920-ban megvált a kereskedelmi és iparkamarától.

[[Kategória:A 19. században1859-ben született személyek]]